Elég gazdag az ország a többezer munkanélküli pedagógushoz?

A tatabányai zeneiskola koncerttermében Szabó Gáborné, a Pedagógus Szakszervezet Területi Szövetségének titkára köszöntötte az alapszervezetek titkárait elsőként, majd dr. Dudás Lilian adott tájékoztatást az aktuális jogszabályváltozásokról. Ezt követően Galló Istvánné, a szakszervezet országos elnöke fogalmazta meg tagjaik fenntartásait a kormány elképzeléseivel kapcsolatban.

Egyebek mellett elmondta, hogy szerinte a hatalom mai gyakorlói kívánják megmondani mi az etikus és helyes pedagógusi magatartás, amit aztán a saját kedvük szerint kérnének majd számon a több évtizedes tapasztalattal rendelkezőkön is. Nehezményezte, sok érdemi információt csak a sajtóból tudtak meg, mert a konkrét intézkedések tervezetét szándékosan elhallgatták előlük. Kifogásolta a központi tanterv bevezetésének szándékát is, mert sokan vélik úgy, hogy másként kell oktatni Budapesten, mint egy elmaradott kis községben. A későbbiekben bemutatta azt a tervezetet, amiről Hoffmann Rózsa államtitkár asszony azt állította, hogy nem létezik, pedig ott olvasható az ő neve is a legutolsó sor alatt.
Elmondta, hogy e „nem létező dokumentum” szerint 633 iskolát zárnának be a közeljövőben, s több mint ötezer pedagógus munkahelye szűnhet meg annak következtében is, hogy 52 775 diák kényszerülhet lakóhelyétől távol eső intézménybe járni. Igaz, ennek következtében az állam megtakaríthat 28,6 milliárd forintot, ami csak töredéke a bankok konszolidációinak.

Részletesen szólt a kötelező óraszámok emelésének következményeiről, továbbá a pedagógus életpálya-modell visszásságairól, amit Hofmann Rózsa szerint a pedagógusok többsége támogat, de a szakszervezeti vezető állította, hogy  pont az ellenkezője igaz. Végül feltette a költői kérdést: Tényleg annyira gazdag ez a szegény ország, hogy főiskolai és egyetemi végzettségű pedagógusok ezreit akarják munkanélkülivé tenni?

(További részleteket a 24 Óra csütörtöki számában olvashatnak.)