2011.02.22. 18:37
Esztergomi ÁSZ-jelentés: a gyerekek pénze is adósságra ment
12,6 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt Esztergom önkormányzata 2007 és 2010 között - derült ki az Állami Számvevőszék jelentéséből.
Az önkormányzat 2007-ben háromszor, összesen 2,1 milliárd, 2008-ban 6 milliárd forint értékben bocsátott ki svájci frank alapú, változó kamatú, változó lejáratú, változó türelmi idejű kötvényeket. 2010-ben még 4,5 milliárd forint értékben bocsátottak kötvényt. A kötvények között volt, amelyet felhalmozási céllal vettek fel, volt, amelyik a szerkezetátalakítást volt hivatott segíteni, és 2007-ben két, összesen 1,1 forint értékű kötvénynél is felmerült a felhasználás céljaként az adósságrendezési eljárás elkerülésére.
A 2010-es kötvénykibocsátás esetében az önkormányzati törvényt megsértve a visszafizetés fedezete volt négy olyan, az önkormányzati törzsvagyon részét képező korlátozott forgalmi értékű ingatlan is, mint egy üres iskola, egy balatoni gyerektábor, egy üres lakóház és egy üres kórházi épület. Ezek forgalomképessé való átminősítését később sem végezték el. A fedezetet biztosító ingatlanokra jelzálogjogot jegyeztek be.
Az önkormányzat 2009. december 31-ig tőketörlesztésre 86,8 millió, kamatfizetésre 563,8 millió forintot fordított a kötvénykibocsátásból származó bevételből. Az ÁSZ-jelentés részletes megállapításai között szerepel: ÁSZ korábban, 2005-ben is vizsgálta Esztergomot, a jelentést azonban a volt polgármester, Meggyes Tamás a kézhezvétel után fél évvel, a 2006-os választások után terjesztette a testület elé, "politikai okokból" - mint az ÁSZ főigazgatójának írta.
A számvevőszék több esetben is megállapította a jegyző mulasztását, ő az ÁSZ szerint "nem vitatta a felelősségére vonatkozó megállapításokat", de felelősségre vonását nem kezdeményezték, mert december óta nem dolgozik a polgármesteri hivatalban.
Szent Miklós canosszája
2009-ben 610 milliós, rövid lejáratú hitelt vett fel az önkormányzat működési célokra. Fedezetként a Szent Miklós Alapban elhelyezett értékpapírokat határozták meg, noha ez az opció nem szerepel az alappal kapcsolatos önkormányzati rendeletben. Az államháztartási törvényre hivatkozva az ÁSZ-jelentésben azt is kifejtik, hogy a Szent Miklós Alap igazából céltartalék és nem alap, vagyis a megnevezése nem stimmel, mert ezt a kifejezést a vonatkozó törvény a az elkülönített állami pénzalakokra használja és azok létrehozását, kezelését is meghatározzák a paragrafusok. Az esztergomi újszülöttek későbbi támogatását célzó alapban tárolt értékpapírokat mindenesetre azóta a bank elvitte, mert a város nem tudta fizetni a törlesztést.
Közbeszerzés nélkül bízták rájuk a biztonságot
A 2005-ös ÁSZ-vizsgálatkor 41 szabályszerűségi és 9 célszerűségi javaslatot is megfogalmaztak a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Az egyik szabályszerűségi javaslat volt, hogy a közbeszerzési törvénynek megfelelően folytassák le a közbeszerzési eljárásokat a közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzés esetén. Ennek ellenére 2009. márciusában előbb a polgármester Meggyes Tamás, majd decemberben az egyik alpolgármester a város közbiztonságának fenntartása és közterületi rendjének megőrzése tárgyában olyan szerződéseket kötött, amelyek 111 millió 538 ezer, valamint 31 millió 750 ezer forint összegben. Az közbeszerzési nemzeti értékhatár 25 millió forint.
Kötvénykibocsátások
- 2007. május 24.: Gyarapodás Program II., 1 milliárd forint összegű svájci frank alapú kötvény forgalomképes vagyonelemek (ingatlanok) megszerzésére, amelyek hasznosításával legalább az éves kamat megtérülését biztosítja. Lejárata. 2017. Visszafizetés: egy összegben a lejáratkor.- 2007. október 17.: Aranyfedezet, 500 millió forint összegű svájci frank alapú kötvény. Kiemelten fontos, konszenzust igénylő pályázati önerő biztosítására, illetve az adósságrendezési eljárás megelőzésére. Lejárat. 2022. Törlesztés. negyedévente.
- 2007. december 17.: Aranyfedezet II., 600 millió forint összegű svájci frank alapú kötvény. A felhasználás célját nem rögzítették a vonatkozó képviselő-testületi határozatban, csak az előterjesztésben. Abban úgy fogalmaztak, hogy tartalékot hoznának létre, amelyet a pályázati önerő biztosítására és az adósságrendezési eljárás megelőzésére lehet fordítani. Lejárat: 2022, negyedévenkénti törlesztéssel, első 3 évben csökkentett törlesztő összeggel.
- 2008. április 3.: Gyarapodás III., 6 milliárd forint összegű svájci frank alapú kötvény. Szintén az előterjesztésben írtak a pénz felhasználásról. Pályázati önrészként, és olyan fontos városi beruházásokra lehetett volna felhasználni a kötvénykibocsátással képzett tartalékot, amelyekre nem pályázhatnak, vagy sikertelenül pályáztak. Lejárat. 2028, negyedévenkénti törlesztéssel, 5 év türelmi idővel.
- 2010. február 5.: Esztergomért, 4,5 milliárd forint összegű, forint alapú kötvény. A felhasználás célját nem határozták meg, a kötvénykibocsátási szerződés szerint az önkormányzat bemutatja vagyongyarapítási és szerkezetalakítási céljait, és ennek függvényében utalja a bank a felhasználni kívánt összeget. Lejárat: 2025, törlesztés negyedévente, maximum 3 év türelmi idővel. A kötvényt forgalmazó bank készfizető kezességet kért a névérték felére. Ezt egy pénzintézet vállalta is. A kötvényt kibocsátó bank kérésére még egymilliárd forint értékben ingatlanfedezetet is felajánlott az önkormányzat. Ezekre jelzálogjogot jegyeztek be. Az ÁSZ szerint törvényt sértett az önkormányzat, amikor a forgalomképes ingatlanok mellett olyan, az önkormányzati törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlanokat is felajánlott fedezetként, mint egy üres iskola, egy balatoni gyerektábor, egy üres lakóház és egy üres kórházi épület, és ezek forgalomképessé való átminősítését később sem végezték el.
Az önkormányzat 2009. december 31-ig tőketörlesztésre 86,8 millió, kamatfizetésre 563,8 millió forintot fordított a kötvénykibocsátásból származó bevételből.
- 2007. október 17.: Aranyfedezet, 500 millió forint összegű svájci frank alapú kötvény. Kiemelten fontos, konszenzust igénylő pályázati önerő biztosítására, illetve az adósságrendezési eljárás megelőzésére. Lejárat. 2022. Törlesztés. negyedévente.
- 2007. december 17.: Aranyfedezet II., 600 millió forint összegű svájci frank alapú kötvény. A felhasználás célját nem rögzítették a vonatkozó képviselő-testületi határozatban, csak az előterjesztésben. Abban úgy fogalmaztak, hogy tartalékot hoznának létre, amelyet a pályázati önerő biztosítására és az adósságrendezési eljárás megelőzésére lehet fordítani. Lejárat: 2022, negyedévenkénti törlesztéssel, első 3 évben csökkentett törlesztő összeggel.
- 2008. április 3.: Gyarapodás III., 6 milliárd forint összegű svájci frank alapú kötvény. Szintén az előterjesztésben írtak a pénz felhasználásról. Pályázati önrészként, és olyan fontos városi beruházásokra lehetett volna felhasználni a kötvénykibocsátással képzett tartalékot, amelyekre nem pályázhatnak, vagy sikertelenül pályáztak. Lejárat. 2028, negyedévenkénti törlesztéssel, 5 év türelmi idővel.
- 2010. február 5.: Esztergomért, 4,5 milliárd forint összegű, forint alapú kötvény. A felhasználás célját nem határozták meg, a kötvénykibocsátási szerződés szerint az önkormányzat bemutatja vagyongyarapítási és szerkezetalakítási céljait, és ennek függvényében utalja a bank a felhasználni kívánt összeget. Lejárat: 2025, törlesztés negyedévente, maximum 3 év türelmi idővel. A kötvényt forgalmazó bank készfizető kezességet kért a névérték felére. Ezt egy pénzintézet vállalta is. A kötvényt kibocsátó bank kérésére még egymilliárd forint értékben ingatlanfedezetet is felajánlott az önkormányzat. Ezekre jelzálogjogot jegyeztek be. Az ÁSZ szerint törvényt sértett az önkormányzat, amikor a forgalomképes ingatlanok mellett olyan, az önkormányzati törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlanokat is felajánlott fedezetként, mint egy üres iskola, egy balatoni gyerektábor, egy üres lakóház és egy üres kórházi épület, és ezek forgalomképessé való átminősítését később sem végezték el.
Az önkormányzat 2009. december 31-ig tőketörlesztésre 86,8 millió, kamatfizetésre 563,8 millió forintot fordított a kötvénykibocsátásból származó bevételből. -->
