Magyar lett a biológiai sokszínűség fővárosa

E rangos elismerés annak a sikeres pályázatnak köszönhető, amire Musicz László hívta fel a polgármesteri hivatalban dolgozó környezetvédelmi referens figyelmét. Együtt szedték össze az információkat Mürk Leventével, akivel a díj hátteréről is beszélgettünk.

– Kezdjük azzal, hogy sokak által nem is érhető az a nagyon csúnya szó, ami a díj nevében szerepel. Mi a magyar megfelelője a biodiverzitásnak?
– A biológiai sokféleség, ami alatt Földünk élővilágának sokszínűségét értjük. A mikroorganizmusoktól a növényeken és az állatokon át az ökoszisztémák rendszerét magában foglaló tájig. A biológiai sokféleség kiterjed a genetikai sokszínűségre is.

– Miért most került mindez előtérbe?
– Azért, mert az ENSZ a 2010-es esztendőt a Biológiai Sokféleség Világévének nyilvánította. A „Biodiverzitás Fővárosának” megtalálása világszerte kiemelkedő feladat annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a biológiai sokféleség védelmére, és annak megünneplésére. A projekt célja javítani a természet és a biológiai sokféleség védelmét a városias területeken az önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával.

– Tatán mit tettek eddig ezért?
– Csak néhányat említenék. Pályázatokat írtunk ki a zöldfelületek növelése és a virágosítás érdekében, melynek legeredményesebb résztvevőit épp a minap jutalmazta a képviselő-testület gazdasági bizottsága. Csak az elmúlt négy évben több mint 11 ezer fát ültettünk, s az állami szakhatóságokkal együttműködve előkészítettük az Öreg-tó nagyszabású rehabilitációját is.

– Egyébként miben nyilvánul meg a biológiai sokféleség a városban?
– Például a nyolc helyi védettségű természetvédelmi területben, melyek közül legismertebb a Fényes-fürdő, az Angol kert, az Öreg-tó vagy a Réti-tavak együttese. Aztán itt vannak természetes vizeink, melyeknek összfelülete meghaladja a 300 hektárt, míg védett növényeink közül csupán a nagy aggófüvet, védett állataink esetében pedig csak a vetési ludat említeném, de vannak külöleges hüllők is közigazgatási területünkön, ahol még mocsári teknős is akad.

– Gondolom, hogy a pályázatban rögzített információkat valakik leellenőrizték. Vagy tévedek?
– Nem. A nemzetközi verseny hazai koordinátora a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. volt. Ennek a cégnek a munkatársai látogattak el Tatára.

– Mielőtt folytatná, kérem, mondja el, hogy mitől volt ez a verseny nemzetközi?!
– Attól, hogy öt ország vett benne részt Európában. Hazákon kívül a németek, a szlovákok, a spanyolok és franciák is meghirdették a maguk pályázatait, s a nemzetek legjobbjai, így mi is október 24-26 között részt vehetünk Japánban a  biodiverzitás-csúcstalálkozón Nagoyaban. Igaz, eredetileg úgy volt, hogy ketten mehetünk, de aztán megfelezték a létszámot, így egyedül utazhatom csak oda.

– Térjünk vissza az ellenőrökhöz!
– Nos, ők a helyszíneken győződtek meg arról, hogy miként tartjuk be az építési szabályokat, összeszámolták a helyi védettségű fákat a Cseke-tó közelében, az Öreg-tó partján és a város valamennyi közterületén, s megtekintették hazánk legnagyobb, 180 hektárnyi önkormányzati tulajdonú erdőit, továbbá a csaknem 800 hektárnyi védett területeket. Akkor nem tudtuk, de most már igen, hogy elégedetten távoztak, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy miénk lett a kategóriagyőzelem és a „Biodiverzitás Fővárosa” cím is, ami valóban csak félig hangzik magyarosan, de joggal lehet rá büszke Tata minden polgára.