Közélet

2010.08.10. 08:37

Mérlegen a T. Ház

Az új parlament első, két hónapos ülésszakát vesszük górcső alá, a megyei képviselők eddigi aktivitását megmutatva. A teljesítményekről ABC-sorrendben számolunk be, elsőként Bencsik János, Czunyiné dr. Bertalan Judit és Kontur Pál felszólalásaiból idézünk, de azt is megtudhatják, hogy összesen hány percet beszéltek, s hány indítványt adtak be eddig.

Szűr Annamária

 Bencsik János (Fidesz-KDNP)-s tatabányai képviselő és államtitkár az ötvenhat napos ülésszak alatt tizenegyszer beszélt a T. Házban.  Először június 21-én. Előbb A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban.

Már mint nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár kiemelte: a módosítás kétirányúvá teszi az eddigi egyirányú kapcsolatot a Vállalkozásfejlesztési Tanáccsal való együttműködésben, s hogy a módosító indítvány lehetőséget biztosít arra, hogy a Tanács javaslatokat fogalmazhasson meg a kormányzati gazdaságpolitika javítására, a jogszabályi, szabályozási környezetnek a finomítására annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozási szektor versenyképességét lehessen javítani.

A kormány az indítványt támogatja

Még ugyanazon a napon válaszolt dr. Tóth József MSZP-s honatya nemzetgazdasági miniszterhez intézett interpellációjára is. A szocialista képviselő az után érdeklődött, hogy az új kormány folytatja-e a panelprogramot. Bencsik János elmondta: a panelfelújítási program a szocialista kormány népszerű programja is lehetett volna akkor, ha körültekintően és felelősséggel kezeli a lakóközösségek által benyújtott pályázatokat.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Bencsik János
[/caption]

- Az elsődleges feladat tehát a megrendült lakossági, lakóközösségi és kivitelezői bizalom helyreállítása lesz, amely feladatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vállalta magára. A nemzetgazdasági tárca a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közösen egy új, egységes nemzeti épületrekonstrukciós és épületenergetikai cselekvési program kidolgozásába kezdett, amely nemcsak a panelépületek, hanem a hagyományos építési technológiával épült lakóépületek és családi házak, valamint az állami, önkormányzati, alapítványi, felekezeti fenntartásban lévő középületek energiahatékony felújítására is kiterjed - tette hozzá.

Június 22-én is többször szólalt fel Bencsik János. A közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításával kapcsolatban háromszor is. Július 12-én a 2010. évi költségvetéséről szóló törvény módosításának záróvitájakor szólalt fel, igen szűkszavúan ám lényegretörően, amikor közölte, hogy "A kormány az indítványt támogatja.". Felszólalását szórványos taps követte a kormánypártok soraiban.

Jön a generális karbantartás

Július 19-én három napirend előtti felszólalása volt, valamint Simon Gábor szocialista honatya Virágzik a szürkeimport című kérdésére is válaszolt. Az MSZP-képviselő az után érdeklődött, hogy ha a fogyasztó tisztában van azzal, hogy ha kétes beszerzési forrást választ, akkor mire számíthat, de mit tud tenni a hatóság abban az esetben, ha a legálisan behozott termékekhez nem megfelelő szolgáltatás párosul.

Bencsik János szerint a termékek megfelelősége a vonatkozó közösségi és tagállami jogszabályok együttes alkalmazásával biztosított, s hogy az Unión belül az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának elve miatt a tagállamok mennyiségi vagy azzal azonos hatású korlátozásokat sem közvetlenül, sem közvetve nem alkalmazhatnak.

- Ezzel együtt is ősszel, amikor általános, generális karbantartást kell elvégeznünk a fogyasztóvédelmi törvényen, erre a kérdésre külön ki kívánunk térni - tette hozzá.
Három napirend előtti felszólalásában a Valutaalappal folytatott tárgyalásokról beszélt és annak visszhangjára reagált, valamint kiemelte, hogy a kormány a 29 pontos gazdasági akciótervet a kormány nem vonja és nem is vonhatja vissza.
Bencsik János további felszólalásait IDE kattintva érheti el.

A hazardírozás áldozatai

Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz-KDNP) bokodi képviselőasszony négyszer szólalt fel a parlamentben megválasztása óta. A Vértesi Erőmű kálváriájával kapcsolatban június elsején az után érdeklődött a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy lehetséges-e az, hogy néhány ember politikai-gazdasági érdekének, hazardírozásának áldozata legyen 1500 ember és családjaik, hogy az állami vagyonnal gazdálkodó Magyar Villamosművek a két választási forduló között olyan intézkedést hozzon, amely érvényes kormányhatározatot sért, s hogy ma Magyarországon ezek az emberek megmeneküljenek a jogi felelősségre vonás alól.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Czunyiné dr. Bertalan Judit
[/caption]

Dr. Fellegi Tamás válaszában úgy fogalmazott: az MVM magatartása külön vizsgálatot igényel, s hogy csak olyan megoldást tartanak elfogadhatónak a Vért ügyében, amely a lehetőségek keretein belül, az érintett érdekképviseletekkel és önkormányzatokkal egyeztetve, elsősorban az 1500 dolgozó és családjaik és a települések távhőellátásának érdekeit figyelembe véve születik meg.

Július ötödikén az egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása kapcsán szólalt fel. Az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság is tárgyalta a tervezetet, ennek a bizottságnak tagja Czunyiné Dr. Bertalan Judit is.
Czunyiné dr. Bertalan Juditt további felszólalásait IDE kattintva érheti el.

Iskola, szakma, munka

Kontur Pál, a Fidesz megyei listáról parlamentbe jutott képviselője szintén négyszer szólalt fel eddig ebben a ciklusban.
Mindegyik kétperces felszólalás volt. A családtámogatási és a gyermekekvédelmi, gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításával összefüggésben kiemelte: "ha iskolába jár egy gyerek, akkor van lehetősége egy szakmunkásiskolába is járni, és ha azt is elvégzi, akkor van lehetősége munkához jutni, és emberhez méltó életet élni felnőttkorában. Erről szól a történet.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kontur Pál
[/caption]

A Fidesznek ez a véleménye, és a kormányprogramba azért került ez be, mert ezt már kipróbálta a Fidesz, és volt eredménye. Ha nem lesz jó, akkor változtatni fog a Fidesz."

Kontur Pál a dokumentumfilmek nyilvánosságáról, az alkotói szabadságról és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatával kapcsolatban is kifejtette álláspontját. A parlament elé került indítvány lényege az volt, hogy a kormány vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos jogi szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a — történelmünk szempontjából is — kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással; azaz hogyan lehetne feloldani a személyiségi jogok (kép- és hangfelvétellel való rendelkezés) és a tájékozódáshoz, tájékoztatáshoz, valamint a művészeti szabadsághoz és a tudományos kutatás szabadságához való jog érdekellentétét.

A Biszku-filmről néhány szóban

2008 őszén Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner bloggerei a nem létező „Beregi Ifjúsági Egyesület” tagjaként bemutatkozva keresték meg azzal Biszku Bélát, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe belement. Ők ezzel szemben kezdettől fogva dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepére kihegyezve, amit végül 2010-re készítettek el „Bűn és bűntetlenség” címmel.

2009 nyarán felfedték tevékenységük valódi célját. Biszku nem zárkózott el a további társalgástól. Biszku ekkor tette legnagyobb feltűnést keltő kijelentéseit, miszerint nem bánt meg semmit és szerinte nincs miért bocsánatot kérnie. Mai napig tartó elvhűsége, illetve a felelősség hárítása, valamint az ő hathatós közreműködésével kivégzettek és elítéltek sorsa iránti közömbössége már a bemutató előtt hangos sajtóvisszhangot kapott és kisebb belpolitikai botrányt kavart. Az 56-os eseményeket ellenforradalomnak minősítette.

A javaslat az után került a parlament elé, hogy a Biszku Bélával készített dokumentumfilm bemutatását annak főszereplője megtagadta, s azt csak később lehetett a nyilvánosság előtt is bemutatni. Kontur Pál szerint a határozati javaslat arról szól, hogy azokat az alkotókat, akik ilyen dokumentumfilmeket csinálnak, ezért ne lehessen büntetni, és minél több ilyen filmet lehessen levetíteni.

- Újból mondom, ezen a filmen átjött az üzenet; először is az, hogy ez az ember 90 évesen él, azok pedig, akik miatta meghaltak, többnyire mind fiatalok voltak -  utalt Biszku Béla "tevékenységére" a fideszes képviselő.
Kontur Pál további felszólalásait IDE kattintva érheti el!

2009 nyarán felfedték tevékenységük valódi célját. Biszku nem zárkózott el a további társalgástól. Biszku ekkor tette legnagyobb feltűnést keltő kijelentéseit, miszerint nem bánt meg semmit és szerinte nincs miért bocsánatot kérnie. Mai napig tartó elvhűsége, illetve a felelősség hárítása, valamint az ő hathatós közreműködésével kivégzettek és elítéltek sorsa iránti közömbössége már a bemutató előtt hangos sajtóvisszhangot kapott és kisebb belpolitikai botrányt kavart. Az 56-os eseményeket ellenforradalomnak minősítette. Parlamenti számvetés Bencsik János Czunyiné dr. Bertalan Judit Kontur Pál -->

Ezek is érdekelhetik