Keresztelő után körmenet

 A húsvéti körmenetet nem csak a vizek városában, de megyénk több településén is megtartották a katolikus vallás gyakorlói szombat délután. Azért nem mindenhol, mert Jézus Krisztus feltámadásának ünnepléséhez ez nem tartozik hozzá szorosan.

A tatai Szent Kereszt Templom hívői  a Kossuth téren indultak el, miközben  a lemenő nap fénye megvilágította mögöttük a templom tornyát. Szintén Tatán,   az Országgyűlés tér szélén álló katolikus templomba járó hívők is körmenetet tartottak nagyszombaton Jézus feltámadását hirdetve.

A megszokott időponthoz képest kicsit később indultak, mert Szalai Gábor esperes húsz felnőttet keresztelt meg az ünnepi szentmisén, majd ennél is többen bérmálkoztak. Ők a körmenetben közvetlenül az oltári szentség után haladtak, míg Michl József polgármester legelöl, aki az idén is nemzeti lobogónkat vitte a kezében.

Esztergomban különlegessé tette a feltámadási szertartást a magyar katolikusok főtemplomában egy francia zeneszerző. A pátrizsi Notre Dame orgonistájának, az 1870 és 1937 között élt Louis Vierne kétorgonás húsvéti miséje tette gazdaggá a szertartást; előadták a Bazilika énekesei, akiket erősítettek a Balassa Kórus tagjai, vezénylet Baróti István karnagy. 

A feltámadási nagymisét a hívekkel zsúfolásig megtelet székesegyházban egy vendég, Cserháti Ferenc Kölnben szolgáló segédpüspök celebrálta;  ő a külföldön élő magyarok katolikus főpapja. Szentbeszédében a feltámadás tényének mai elfogadásáról beszélt; szerinte húsvéti örömünket beárnyékolja a kétkedés és a világiasság szelleme:

„A húsvéti örömhír nem filozofikus gondolkodás eredménye, hanem valós, tapasztalati tényekre épül. A Megváltó tanítványai a hit által jutottak el Jézushoz; így árad ki a húsvéti örömhír a Földön. A feltámadás öröme az élet öröméből ered – fényes nap, az úr adta ékes nap ez.” Cserháti segédpüspök hisz abban, hogy az anyagias gondolkodással, a pénz uralmával és mindenhatóságával szemben álló erős hit nemcsak a hívek,  hanem mindenki lélekben való gazdagodását segíti elő.

Vizesvödör helyett kölni

Hosszú évtizedek óta hagyomány a településen, hogy a falubeliek és a környéken lakók összegyűlnek a tojásgurító dombnál húsvét hétfőn. Mindenki elhozza magával a szépen festett tojásait. Ezeket a felnőttek dobálják fel a dombra, majd a gyerekek onnan visszagurítják. A lényeg, hogy a hímes tojások minél tovább épségben maradjanak. Idén annyit változtattak, hogy a meteorológiai előrejelzés miatt vasárnap tartották a tojásgurító versenyt. A somlóiak számára ez egy igazi népünnepély. Senki nem szervezi, senki nem küld meghívót, egyszerűen csak eljönnek az emberek, hogy találkozzanak egymással. Hagyományosan a gyerekek ilyenkor veszik fel először az új ruhájukat és cipőjüket.

Persze nem maradhat el a húsvéti locsolás sem. Ugyan manapság már a helyi legények sem vizesvödörrel kerekednek fel, hanem kölnivel (ami állítólag minél szagosabb, annál jobb), de a jutalom most is az, mint régen: hímes tojás a mókás mondókáért és a locsolásért.

Persze nem maradhat el a húsvéti locsolás sem. Ugyan manapság már a helyi legények sem vizesvödörrel kerekednek fel, hanem kölnivel (ami állítólag minél szagosabb, annál jobb), de a jutalom most is az, mint régen: hímes tojás a mókás mondókáért és a locsolásért. -->