Tartalékolnak és védenek

Szinte egyhangúlag (343 igen, 1 nem és 1 tartózkodás) döntött arról a parlament, hogy 2012-től bevezetik a tartalékos haderőt hazánkban. Az önkéntes szolgálat lényege, hogy mintegy négyezer embert tartalékosként alkalmazna a honvédség úgy, hogy megtartják civil foglalkozásukat.

A hivatásos és szerződéses állományú katonák jogállásáról szóló törvénymódosításának  értelmében a tartalékost első alkalommal huszonöt napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamra, évente legfeljebb tizenöt napra hívhatják be. Ezen felül három évente összesen legfeljebb hat hónap tényleges szolgálatra is behívható a honvédség szervezeteihez.

Ezért cserébe úgynevezett rendelkezési díjat kapnának, amely a szerződés első két évében egyhavi, a harmadiktól az ötödik évig kéthavi, öt év fölött háromhavi alapilletmény összegével lenne egyenlő.
Megkérdeztük Keleti György, az oroszlányi kistérség országgyűlési képviselője, volt honvédelmi minisztert, hogy mindez mit is jelent a gyakorlatban.

A politikus először is tisztázta: a kötelező sorkatonai szolgálat idején is volt már tartalékos haderő. A kérdés persze adott: miért csak most, öt évvel  a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése után döntöttek az önkéntes tartalékos szolgálat létrehozásáról.

– Az elmúlt években több ilyen javaslat is volt, de egyik sem kapott megfelelő támogatást eddig. Tudni kell, hogy egy kétharmados törvényt kellett módosítani. Most mind az öt párt egyetértett, konszenzusra jutott. A feladat ezután a részletek kidolgozása, ezért is céloztuk meg a 2012-es dátumot – magyarázta Keleti György.

Azt is elmondta, hogy elsősorban a leszerelő szerződéses katonákra számítanak, de természetesen az is előfordulhat, hogy valakinek önkéntesként jön meg a kedve a szerződéses vagy hivatásos szolgálathoz.

– Alapkiképzésen mindenkinek részt kell venni. Ez egy körülbelül egy hónapos felkészítés volt régen a sorkatonáknál, akik ezután tették le az esküt. Az önkéntesekre érvényes alkalmassági vizsga rendszerét is ki kell dolgozni, de nem hiszem, hogy nagyban különbözne a most érvényben lévőtől, hiszen akárki kezébe nem lehet fegyvert adni, fontos a stressz tűrő képesség is, a megfelelő pszichikai, egészségügyi állapot – tette hozzá a politikus.

Ahogy azt már írtuk, az önkéntes tartalékosokat behívhatnák. A no de mikor kérdésre a volt honvédelmi miniszter elsősorban a természeti katasztrófákat említette.
– Bár ilyen helyzetekben a polgári- és a katasztrófavédelemnek jut a munka dandárja, ha Magyarországot bármiféle veszély fenyegetné, akkor már egyértelműen a honvédségé lenne a főszerep, benne a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katonákkal – fogalmazott Keleti György.

Benda László ezredes, a 25. Klapka György Lövészdandár törzsfőnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a módosított törvény végrehajtási utasítását még nem ismerik. A tartalékosok önkéntes szolgálatát viszont jó ötletnek tartja. Főleg az olyan esetekben, amikor a hivatásos állomány tagjai missziós szolgálatot látnak el külföldön, s helyükre hasonló „kiképzettségű” és megfelelő gyakorlatú embert kell állítani ideiglenesen.

Sárközi József nyugállományú ezredes, a tatai Honvéd Bajtársi Klub elnöke szerint egy huszonötezres hadseregnek, mint amilyen a magyar is, szüksége van tartalékosokra, ráadásul az önkéntes tartalékosok nem egy külön világban, a laktanyák világában élnének, s azzal, hogy elmesélnék, milyen is a katonaság, annak társadalmi bázisát is erősítenék, növelnék.
– Egy valamire való hadseregnek fel kell készülnie minden lehetőségre. Azokra is, amelyeknél szerződéses és hivatásos katonákon kívül másokra is szükség lehet – tette hozzá Sárközi József.