Grosics Gyula Prima Primissima díjat kapott

A Művészetek Palotájában átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima díjakat. A sport kategóriában Grosics Gyula, az Aranycsapatának legendás, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes kapusa érdemelte ki az elismerést.

A Prima Primissima Díjat és Alapítványt 2003 nyarán alapította  Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és  Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének  közreműködésével. A felajánlásnak köszönhetően az alapítvány tíz  éven át ítélheti oda a kitüntetést.
A primissimák, vagyis a kategóriák győztesei 50 ezer eurót  kapnak.

A most 83 éves Grosics 70 éve a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását. 1947-től a MATEOSZ és a Teherfuvar hálóját őrizte, 1950-ben került a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, ahol együtt játszott az Aranycsapat több más játékosával is. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián győztes magyar válogatottnak, majd három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) is szerepelt. Az 1954-es berni világbajnokságon ezüstérmet szerez a magyar válogatottal.

A háromszoros magyar bajnok 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, 1947 és 1962 között 86 alkalommal volt a válogatott kapusa.
Részese volt az évszázad mérkőzésének nevezett 6-3-as londoni diadalnak, Az 1954-es berni világbajnokság ezüstérmese.

Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban. Nyugdíjba vonulásáig  a Volán Sport Klub elnöke volt.
A Magyar Olimpiai Bizottság 1995-ben Olimpiai Érdemrenddel tüntette ki. Bekerült minden idők tíz legjobb kapusa közé.

A Fekete Párducnak nevezett kapuvédőt Kisteleki István, az MLSZ elnöke táviratban köszöntötte:
"Tisztelt Gyula Bácsi!
Az egész magyar labdarúgó társadalom nevében őszintén gratulálok csodálatos életműved méltó elismeréséhez, a Prima Primissima-díjhoz. Kívánom, hogy jó egészségben élvezd ennek a rendkívüli kitüntetésnek örömét, boldogságát."

További díjazottak:

Fejes Endre Kossuth-díjas író 1923. szeptember 15-én született Budapesten. Első novelláskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. Jó estét nyár, jó estét szerelem című művének 1977-es átiratából zenés színpadi változat is készült, s ebből született az a tévéjáték is, amely országos népszerűséget hozott a szerzőnek.
 
Földi Péter Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész 1949. augusztus 11-én született Somoskőújfalun, amely ma is lakóhelye és festészetének legfőbb ihlető forrása. Munkáit a népművészeti hagyományok újraértelmezése jellemzi. A gyermekrajzok, az egyiptomi művészet kompozíciós, stiláris jellegzetességei jelennek meg ábrázolásmódjában, publikációiban is a gyermekrajzok világát tanulmányozza. 1995-től az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára.
 
Ranschburg Jenő pszichológus 1935. december 19-én született Budapesten. Kutatási területei a fejlődéslélektan, a szocializáció, a klinikai gyermeklélektan, a fejlődési pszichopatológia. Számtalan tanulmány, cikk, könyv szerzője; ezek közül a legismertebb a Félelem, harag, agresszió című műve. Tíz éven át a Magyar Televízió Családi kör című műsorának szakértője volt. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is elismerték.
 
Horn Péter Széchenyi-díjas agrármérnök, akadémikus, egyetemi tanár 1942. január 13-án született Budapesten. Fő kutatási területe az állatgenetika, a háziállatok nemesítése a baromfi, a sertés, a hal és a gímszarvas fajokban. Szakértőként dolgozott Indiában, Finnországban, az Egyesült Államokban, Új-Zélandon és az Élelmezésügyi Világszervezetnél (FAO). Nyolc könyvet írt, emellett 29 könyvfejezet szerzője, társszerzője, szerkesztője, tudományos közleményeinek száma meghaladja a négyszázat, ezek több mint fele angol nyelvű.
 
Skardelli György Ybl-díjas építész 1980-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, azóta a Középülettervező Zrt. tagja, 1990 óta stúdióvezető. A kőszegi SOS Gyermekfalunak, a Gandhi Alapítványi Gimnáziumnak és tornacsarnokának, a Knorr-Bremse Kutatóközpontnak, a pannonhalmi bencés főapátság fogadó épületének, valamint több magyar nagykövetség épületének tervezője, a budapesti sportaréna koncepcióalkotó vezető tervezője.
 
Schäffer Erzsébet Pulitzer-emlékdíjas újságíró, író, publicista csaknem húsz éve a Nők Lapja főmunkatársa. Hétről hétre megjelenő, irodalmi igénnyel megírt miniesszéi, embermeséi a lap egyik legismertebb, legkedveltebb újságírójává tették. Hét könyve jelent meg, emellett hangoskönyvei is sikert aratnak. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével is elismerték.
 
A Nemzeti Táncszínház 2001 óta a magyar táncművészet befogadó színháza, ahol a hivatásos magyar táncművészet teljes spektruma megtalálható. A Nemzeti Táncszínház inspirálja az alkotókat új művek létrehozására, amelyek tovább bővítik a stílusgazdag repertoárt gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadásokkal.
 
Ifjabb Sánta Ferenc 1969-ben szerzett hegedűművészi és tanári diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Liszt- és Kossuth-díjas művész a Magyar Nemzeti Cigányzenekar elnöke és művészeti vezetője, a 19. és 20. századi zeneirodalom virtuóz tolmácsolója, idén ünnepli munkásságának 40. évfordulóját.
 
Haumann Péter Kossuth-díjas színművész 1941. május 17-én született Budapesten, pályáját a debreceni Csokonai Színházban kezdte. Számtalan társulatban játszott, 1994 óta a Katona József Színház tagja. Feledhetetlen színpadi alakításai mellett szerepelt filmekben és televíziós produkciókban is.
 
Sárközy Tamás 1940. október 26-án született Budapesten, az állam- és jogtudományok doktora, 1985-ben Állami Díjat kapott. A modern magyar társasági jog kialakítója, a vállalkozók adminisztratív terheit csökkentő dereguláció megalapozója. Számos monográfiát írt a vállalati jog, a vállalkozások és a vállalatvezetés jogi kérdéseiről.