Érik már a dinnyeszezon

Kellemesen fújdogál a nyári szellő a határ menti dinnyeföldön. Tóth Gyula kistermelő jön elénk. – Szedni még nem lehet. Később raktuk le. De már láttam magyar dinnyét a piacon – fogad.

Miközben elsétálunk a gömb alakú gyümölcsökig elmondja: az idén már kevesebb dinnyét ültettek, jövőre valószínűleg csak a családnak, ugyanis átállnak a gombára, s a biokertészetre. Emiatt valószínűleg az értékesítés helyszíne a főváros lesz; itt jobban fogy a kézi munka miatt drágább biotermék, amelyből ráadásul a technológia miatt kevesebb is terem.
Visszakanyarodunk a dinnyéhez.

Meséli: palántázni kell, bár egy időben oltották is, de ez még több munkába tellett. Milyen lesz a mostani termés? Ha kapálják a földet, szinte biztos, hogy a termés kilencvenöt százaléka megmarad.
– Ez a gond a dinnyével – veti fel a kistermelő. Ugyanis a termés mennyisége időjárásfüggő. Termésenként másfél darabbal számol, a súlyuk hat és tíz kiló közötti lehet. Ők a hagyományos zöld héjú, piros belű fajtát termesztik. Hogy miért? – Azt szereti a piac, régi magyar fajta – hangzik a termelő válasza. Termelnek zöldbelű cukordinnyét is. Ez nagyon édes, azért szeretik.

– Permetezni kell a dinnyét, olyan, mint az uborka, hamar megtalálja a betegség. Már csak egy-két hét van hátra a szedésig. Ezelőtt harminc nappal már nem szabad permetezni. Megmarad belőle annyi, amennyi – teszi hozzá.

A termésből otthon is marad. Ahogyan Tóth Gyula fogalmaz: nyáron náluk mindenki ezt eszi. A fölösleget viszik a piacra. Szerinte az értékesítésnél a szabályozással nagy gond van. Sok a papírmunka. Így nem tudják kiszűrni a csalókat, és amíg kitölti a kötelező papírokat, négy vevő elmegy.

A hét végén már lékelik az első darabokat. Az unokák télen is ezt ennék. Mikor érett a dinnye? A színéből, a nagyságából tudja, de ismeri minden darab „történetét”. Bár a dinnye az egész országban honos, nem jellemző megyénkre. Tóth Gyula úgy tudja, hogy korábban Ácson is termesztettek, a tsz-es időkben Naszályon volt a szövetkezetnek dinnyeföldje a hatvanas években.

Visszaemlékezik a tavalyi országos botrányra, amikor néhány kereskedő lejáratta a magyar piacot; rossz minőségű dinnyét értékesítettek. Most úgy tudja, hogy néhány dinnyetermesztő összefog, és védjegyet hoz létre a magyar dinnyének. Egy másik, a dinnyéseknek nem túl kedvező hír, amit hallomásból tud: állítólag a spanyol, görög termesztők későbbre időzítik a termést, így Tóth Gyula szerint elnyomhatják az árakat.