Közélet

2009.06.10. 22:10

A hatalmi rendszer elavult, megérett az idő a változásra

A XX. századi problémákat nem lehet megoldani XIX. századi módszerekkel – írta Magyary Zoltán jogászprofesszor, akinek szerdai emlékkonferenciáján az is elhangzott, hogy ez igaz a XXI. századra is. Pálné dr. Kovács Ilona, a pécsi egyetem tanára szerint a hatalmi rendszer elavult és megérett az idő a változásra.

Palásti Péter

 Több előadó egyaránt arra a következtetésre jutott a városháza dísztermében megtartott Magyary Zoltán emlék-konferencián, hogy ami régi, az nem biztos, hogy rossz.

Ezzel nem kérdőjelezték meg a közigazgatási reformokat, de azok néhány konkrét „lépését” igen.
Pálné dr. Kovács Ilona, a pécsi egyetem tanára például úgy fogalmazott, hogy megérett a helyzet a változásra, mert a hatalmi rendszer annyira elavult, hogy jóformán csak pénzelosztó döntésekkel foglalkoznak minden szinten a stratégiai célkitűzések helyett.

Szólt arról is, hogy indokolatlanul sok az önkormányzat és a képviselő-testületi tagok száma, akiknek gyarapítását meglepő módon néhány politikus ma is szorgalmazza, pedig a szakértők szerint a kevesebb is bőven elég lenne minden szinten. Bírálta a regionális rendszer hibáit és hiányosságait is, egyebek mellett kimondva, hogy a pénzforrások elosztása nem hatalmi kérdés, de az, hogy ki és hol hoz döntéseket ebben, az már igen.

Márpedig ez meghatározó kérdés a kistérségekben is, melyek visszásságairól Somlyódyné Pfeil Edit tudományos főmunkatárs beszélt. Úgy vélte, hogy tévesen sok község nem egymással, hanem a közeli várossal kíván együttműködni, aminek gyakran az a következménye, hogy a városok átveszik az irányítást, holott nem ez lenne a térségi szemlélet lényege. Mondandóját egy Magyary-idézettel összegezte, miszerint a közigazgatás alsóbb és felsőbb fokozatainak együttműködése tökéletlen. Sajnos ma is.

Ezt támasztotta alá Vadál Ildikó, a pécsi egyetem bölcsészettudományi karának docense, aki utalt arra, hogy a kisebb és hatékonyabb állam gondolatával mindenki egyet ért, de kivitelezésével már nem. Egy tudományos felmérésre hivatkozva azt is kijelentette, hogy megyei szinten minden jobban működik, mint a régióban, s ezt azok megállapításaira alapozta, akiknek mindkét területen komoly tapasztalatai vannak.

A régióban ugyan egységesebb a rendszer, kevesebb a vezetői álláshelyek száma, nagyobb a koordináció, ugyanakkor lényegesen lassúbb, bürokratikusabb, időigényesebb és költségesebb minden, vagyis nem olyan jó, mint azt néhány évvel ezelőtt többen is hitték a nagypolitikában. Szó szerint kijelentette: A régiókkal nem javult a közigazgatás hatékonysága, s ezt dr. Finta István tudományos munkatárs is érzékeltette a kistérségek vonatkozásában. Egyebek mellett azzal, hogy megfogalmazta: Sokan csodát vártak a kistérségektől, pedig ezen szervezetek létrehozása sem tekinthető sikertörténetnek.

Emlékplakett, életünk és vérünk meg a zab

A konferencia résztvevőit elsőként Gyüszi László, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke köszöntötte, majd átadta dr. Kálmán Attilának a Benda Kálmán Emlékplakettet azért a sokirányú munkájáért, amit a szervezet érdekében végzett hosszú időn át. Ez a tanácskozás elején történt, mi pedig a végén kértük László Ferenc tatabányai alpolgármestert arra, hogy értékelje az elhangzottakat. A megyeszékhely közismert szakembere úgy vélte, hogy a kritikus hangvételű előadások teljes egészében visszatükrözték a valóságot a kistérségek és a régiók vonatkozásában egyaránt, s a közigazgatás reformjának nehézségeit azokhoz a hajdani nemesekhez hasonlította, akik Mária Teréziának azt mondták, hogy: „Életünket és vérünket! – de zabot nem adunk.”

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!