Közélet

2008.09.23. 06:58

Armand Pekingben szurkolt

Élőben végigszurkolni az olimpiát hatalmas élmény. Hát még tizenegy évesen! A tatai Lengyel Armandnak megadatott.

Bíró Gabriella

[caption id="" align="alignleft" width="330"] Armand és édesapja a pekingi fotókból összeállított albummal (Fotó: Kiss T. József)
[/caption]– Mindenféle sportműsort megnézek a tévében, nagyon szeretem. Amikor kiderült, hogy apa kivisz az olimpiára, borzasztóan örültem neki! – lelkendezik Lengyel Armand. A tatai, általános iskolás kisfiú azon szerencsések közé tartozik, akik a helyszínen izgulhatták végig a nagyszabású pekingi játékok versenyeit.

– Két éve készülünk, hogy kijussunk erre az olimpiára. Az utazás-kiállításon ismerkedtünk meg először a szurkolói klubbal, rögtön nagyon megtetszett a hangulata – veti közbe Armand apukája, Lengyel Antal. Mint mondja, a klub rendezvényein már találkozhattak olimpikonokkal, így nagy örömmel készültek a játékokra, ahol majd „élesben” is láthatják őket.

– A kajak-kenu versenyek és a vízilabda mérkőzések fordulóira voltam leginkább kíváncsi, és nem is okozott csalódást az élmény! Ott voltunk a magyar versenyzők döntőin is, rengeteg képet csináltunk – meséli újra Armand, bizonyítékul a vastag fényképalbumot szorongatva. A kisfiúnak mindegyik fotóról újabb emlék jut eszébe, lelkesen sorolja az odakint történteket. Mint mondja, sok dolog furcsa volt számára. Például az időeltolódás, a hatalmas épületek, nagy zöldterületek, vagy a helyi ételek, amiket nem is igazán tudott megenni.

– A legfurcsább mégis az volt, hogy ott mindenki olyan nagyon kedves! Mindig mosolyognak, és nagyon sokan akartak velem fényképeszkedni is – így Armand, akinek erre az észrevételére édesapja hozzáteszi: a turisták közül valószínűleg a hátukra kötött, hatalmas magyar lobogóval tűntek ki; ez is hozzájárult a helyiek lelkesedéséhez. A zászló ugyanis nem maradhatott a szállodai szobában, bárhová is indultak. Annál is inkább, mert a mostanra ereklyévé vált darabnak komoly szerep jutott: az olimpikonok aláírásának gyűjtőhelyévé nevezte ki apa és fia. – Alá is írták sokan, ide nézz! Azóta ha látom őket a tévében, az nagyon fura érzés... – teszi hozzá nevetve. [caption id="" align="alignleft" width="660"] Az aláírásokkal hemzsegő magyar zászló igazi ereklye apának és fiának (Fotó: Kiss T. József)
[/caption]

A kisfiúnak ezen a téren sem lehet oka panaszra, világhírű sportolók tucatjainak vetélkedését nézhette élőben végig. Usain Bolt például közülük is a kedvencei közé tartozik, akinek híressé vált, aranyat érő futását is láthatta, sőt célfotót készített róla. A záróünnepség pedig egy igazi csoda volt! Persze a magyar versenyzőkkel való találkozás is hatalmas élményt okozott: Armand örömmel mutatja a Boczkó Gáborral, a vízilabdás és kézis lányokkal, vagy éppen az exolimpikon Kokóval készült képeit.

– Az olimpia egy igazi ünnep, ahol az emberek felhőtlenül még akár a mások sikerének is tudnak örülni. Ezt is meg kell tanulni – veszi át a szót Armand apukája, aki ottlétük alatt is igyekezett az élmények mellett ezekre a tanulságokra is felhívni fia figyelmét. Az út alatt új barátságok is köttettek, melyeket igyekszenek majd a jövőben is ápolni.

– Sokkal jobb volt, mint amilyennek elképzeltem! Már rágom apa fülét, hogy négy év múlva Londonba is elvigyen... – összegez elégedetten Armand.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!