Közélet

2008.02.19. 16:02

Orbán nem kíváncsi Gyurcsányra

Orbán Viktor hétfőn úgy döntött, hogy Gyurcsány Ferenc évértékelő beszéde helyett inkább Tatabányát választja. A március 9-ei népszavazás előtt mind a 19 megyében kampányol a Fidesz–MPSZ elnöke. Megyeszékhelyünkön orvosokkal és nyugdíjasokkal is találkozott. A program részeként egy órát eltöltött a 24 Óra szerkesztőségében, ahol interjút adott Szerdahelyi Csaba főszerkesztőnek.

Szerdahelyi Csaba

[caption id="" align="alignleft" width="330"] Orbán Viktor: Bencsik János fogta össze a Fidesz alapprogramjának megalkotása során a közszolgáltatásokról szóló fejezet előkészítő munkálatait (Fotó: Kiss T. József)
[/caption]

– Miért éppen a megyénkben kezdte a kampánykörutat? Mennyire ismeri Komárom-Esztergom megyét?
– Nekem szomszédvárnak számít, hiszen Felcsútról csak egy ugrás. Bencsik János polgármester úrnak régi elkötelezett híve vagyok. Nagyra tartom, hogy ötször egymás után elnyerte a tatabányaiak bizalmát. A megyét jól ismerem, hiszen a családfánkat Dadról és Kecskédről eredeztetjük, Orbánok még ma is nagy számban élnek Dadon, az apai nagyszülők onnan származtak el. Így tehát természetes, hogy a szívemhez közel áll ez a vidéket.

– Ezt hallva nem örülhetett, hogy Bencsik János 2010-ben már nem indul a polgármesteri címért.
– A tatabányaiak helyében én azért még bizakodnék a folytatásban. Ám ha a polgármester úr döntése végleges, akkor is nézzük a dolog jó oldalát: így lesz a tatabányainknak egy szószólójuk a kormányzati munkában. Bencsik János fogta össze a Fidesz alapprogramjának megalkotása során a közszolgáltatásokról szóló fejezet előkészítő munkálatait. Így tehát munkájára és tapasztalataira feltétlenül szüksége lesz a következő polgári kormánynak.

– Beszélgetésünk előtt a Szent Borbála kórházban járt. Mit hallott, mit látott?
– A Háziorvosok Egyesülete és a Magyar Orvosi Kamara tatabányai szervezetei hívtak meg, hogy beszélgessünk az egészségügy helyzetéről. A találkozó résztvevői arról tájékoztattak, hogy olyan fejetlenség, zűrzavar és káosz uralkodik a szférában, amely már-már ellehetetleníti az orvosi szakma lényegét, a gyógyító munkát.

– Tényleg félnek ettől a doktorok?
– Az egészségügyi kormányzat alkalmatlansága kaotikus viszonyokat hozott létre. A betegek érthetően dühösek a hosszú várólisták, a vizitdíj és kórházi napidíj miatt, ezzel a dühhel pedig érdemtelen módon nap mint nap az orvosok szembesülnek.

– Nyilván nem került szóba, hogy a vizitdíj kiváltotta-e a hálapénzt?
– Dehogynem, kérdeztem őket erről is. Nem a hálapénz a fő probléma, hanem az, hogy a vizitdíj miatt a 90 000 forint alatti jövedelemmel rendelkezők 20 százalékának már legalább egyszer el kellett halasztani az orvoshoz fordulást. Ráadásul belépett a listapénz is, amelyet az egyre hosszabb várólistákon való előbbre jutásért kell fizetni. Most tehát egyszerre van vizitdíj, hálapénz és listapénz. Ez a legrosszabb, ami történhetett. Felajánlottam a segítségünket az orvosoknak, és elmondtam nekik, hogy a március 9-ei népszavazás másnapján benyújtjuk a parlamentnek azokat a törvénymódosítási indítványainkat, amelyekkel javítható az egészségügy finanszírozása vizitdíj és kórházi napidíj nélkül is.

– Részletekről később hallhatunk?
– Természetesen. A szakembereink már dolgoznak a javaslatokon.

– Elnök úr, hogyan áll vizitdíj és hálapénz-fizetéssel?
– Természetesen mindig fizetek vizitdíjat, az influenzajárvány idején többször is jártam orvosnál.

– A kampányolók jól ismerik a rájuk szavazók véleményét. De honnan értesülnek a többiekéről?
– A mostani rendhagyó kampány, hiszen egy mindeddig példa nélkül álló szavazást előz meg. Az emberek előtt ugyanis megnyílt a jövőről szóló értelmes vita lehetősége, és elmondhatják, hogy milyen új irányt szánnak az országnak. A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj nem jobb-, vagy baloldali kérdés, a vizitdíj automata nem tesz különbséget a betegek között politikai szimpátia alapján, mint ahogyan a tandíjat sem csak jobb-, vagy csak baloldali családoknak kell fizetni. Éppen ezért a Szociális Népszavazás remek alkalmat kínál arra, hogy olyan összefogás jöjjön létre az országban, amelyet pártalapon soha nem lehet létrehozni.

– Érvényes és eredményes lesz március 9-én a referendum?
– Egyetlen pillantig sem merült fel bennem ennek ellenkezője. Először van arra mód, hogy húsbavágó szociális kérdésekről népszavazáson mondjunk véleményt, és remélem, hogy a magyar szavazók élni fognak a lehetőséggel. Ma már mindenki tudja, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, ezért az emberek változtatni akarnak. Ezért inkább az a kérdés, hogy mennyire lesz elsöprő arányú a részvétel. Ezt én sem tudom, de mindenkit arra bíztatok, hogy menjen el szavazni.

– Március 15-én szervez nagygyűlést a Fidesz? Vagy erről a népszavazás eredményétől függően döntenek?
– Március 15-e nemzeti ünnep. A nemzeti ünnepeket mindig megüljük, nem képzelhető el, hogy ez másként legyen. Ez független a népszavazástól: tizenötödike, az tizenötödike – akár kalapácsok potyoghatnak az égből, ünnepelünk, megemlékezünk.

– A népszavazás napja előrevetítheti az előrehozott választás képét?
– Az igenek győzelme a népszavazáson új korszakot nyithat, elindulhatunk a változás útján. Hogy ez az első lépés milyen hosszú lesz, és hogy hány lépést kell megtenni az úton, nos, azt majd eldöntik az emberek.

– Most nem a nagy gazdasági kérdések a fontosabbak?
– A kormány megszorító intézkedései, adó- és járulékemelései elvették a perspektívát a magyar gazdaság elől. 2007 utolsó negyedévében 0,7 % volt a növekedés, míg Szlovákiában kis híján elérte a 15 százalékot. Néhány éve a régió éllovasai voltunk, mára pedig sereghajtói lettünk. Pedig az emberek nem dolgoznak kevesebbet és nem dolgoznak rosszabbul. A gazdasági növekedésnek három alapvető feltétele van: a tudás, az egészség és a felelős kormányzás. Erre a három dologra mondhatunk igent március 9-dikén.

– Ön szerint a gyermekei majdan, ha egyetemen, főiskolán akarnak továbbtanulni, fizetnek tandíjat?
– Amíg nem leszünk Európa legműveltebb, legokosabb népe, addig még csak elő sem szabad venni a tandíj kérdését. A tandíj bevezetése ugyanis azt jelenti, hogy innentől kezdve nem a fiatalok tudása, tehetsége és szolgalma, hanem a szülők pénztárcájának vastagsága fogja eldönteni, hogy ki tanulhat tovább és ki nem. Egyenlő esélyeket kell biztosítani mindenkinek, függetlenül attól, hogy kétkezi munkások vagy az Akadémia elnökének családjába született.

– Nem kívánta meghallgatni a miniszterelnök évértékelő beszédét a parlamentben?
– Aki szándékosan hazudik az embereknek, és nem átallja mély szociális válságba taszítani az országot csak azért, hogy megtarthassa hatalmát, az szerintem nemkívánatos személy a politikában.

– Hogyan éli meg, hogy huzamosabb ideje ellenzékből politizál?
– Én mindig ott végzem a munkámat, ahová a választópolgárok éppen állítottak. Most közjogi értelemben persze ellenzékben vagyunk, de az emberek most már azt várják tőlünk, hogy mi legyünk az új irány. Mutassuk meg, hogy merre van a kiút az ország jelenlegi helyzetéből.

– Reménytelennek látja az együttműködést a nagy kérdések megvitatásáról az MSZP-vel és az SZDSZ-szel?
– Nehéz bármifajta együttműködést kialakítani azokkal, akik állandóan ki akarnak bújni felelősség alól, akik folyamatosan hazudnak az egész országnak. Azonban optimista vagyok, soha nem adom fel, remélhetőleg lesz fordulat a baloldalon is. Ám aki egyszer eljátszotta az emberek bizalmát, abból már nem kérnek többet. Egy asztalos próbálhatja megmagyarázni, hogy miért billeg az asztal lába, de hogy nem kap újabb megrendeléseket, az biztos. Így van ez a politikában is.

Szerdahelyi Csaba Orbán Viktor: Bencsik János fogta össze a Fidesz alapprogramjának megalkotása során a közszolgáltatásokról szóló fejezet előkészítő munkálatait (Fotó: Kiss T. József) -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!