Közélet

2008.02.13. 13:00

Kihallgatták a rendőrgyilkost

Nem túlzás: ha a fél országot, akkor egész Esztergomot és Dorogot felháborította a brutális bűntény. Bárkit kérdezünk, bárkihez fordulunk, elítélően és könnyes szemmel beszél. Szégyennek és megbocsáthatatlannak tartják, ami történt hétfőn éjszaka Kertvárosban.

Rafael Balázs

[caption id="" align="alignleft" width="330"] Kapun kívül, szigorú tekintetek össztüzében FOÓT: RB
[/caption]

És nem túlzás az sem, hogy a piacon, a mai nagypiaci napon majd minden sátornál és bódénál erről esik szó. Ismerték, igen sokan ismerték az áldozatot, Borbély Zoltánt. A Mária Valéria híd útlevélvizsgálója volt a kezdetektől. Közeli munkatársai, volt határőrök, rendőrök egyöntetűen kérik: aki szól, mindannyiuk nevében szóljon. A nyomozást központi ügyészi szervek végzik; ők ebben állást már nem foglalhatnak. Egyik legközelebbi kollégája foglalja össze:

- Eddig intézkedtünk, szaladtunk, segítettünk, csináltuk a tragédia után, amit kell. Most, hogy lassan tisztázódnak a dolgok, egyre több lesz az időnk gondolkodni. És ez a legborzalmasabb. És az, hogy olyan dolgoktól kell megvédeni a családot, ami sokaknak egy perces dolog, mert hír, mert bulvár – nekik az életük volt. Tegnap tizenkét forgatócsoport jelentkezett be nálunk, hogy adjuk ki a címüket. Nem tehetjük. Persze így is volt, aki eljutott hozzájuk – minek? Látni a fájdalmat?

- Ráadásul hibákat halmoznak róluk; keverik a gyerekek nemét, korát (fia tíz, leánya tizenkét éves). Nagyon el vagyunk keseredve. Azzal együtt, hogy menthetetlen szituációba keveredett.

Kérdésemre, hogy nem volt-e ez túl friss, hirtelen feladat, a szakszerű válasz:

- Nemcsak útlevélkezelőként, hanem határőrként és járőröző katonaként is szolgáltunk mindig. Hasonló, bűnözőkkel szembeni szituációk előadódhattak. De ez minden emberi számításon felüli brutalitás volt.

Újabb ismerős, most már benn a kórházban. Egy feltételezést fontolgat:

- Igaz-e, nem igaz, nem tudom, van, aki azt mondja: öngyilkos akart lenni, azért volt neki csak egy golyója a fegyverében. Hogy lő vele, és majd akkor lelövik őt. Szerencsétlenségére, vagy hogy mondjam, a járőrtárs szakszerűen védekezett.

A traumatológiai osztály vezető főorvosa másképpen szakszerű:

- Lőtt sebekkel elég sűrűn találkozunk; de azért a vadászat és embert érő lövés között különbség van. Más a sörétet kiszedni valakiből és más azt látni, hogy mit végzett három golyó. Ismétlem, nem feladatom megítélni, nekünk meg kellett gyógyítani a sérültet. Egy golyó a combhúsába fúródott, a másik a csontot és a verőeret rombolta; ezt is meg kellett oldanunk. Mi visszaadtuk az egészségét, a többi már nem a mi dolgunk. 

Közben a traumatológia folyosóján gyülekezünk mi újságírók. Folyik a kihallgatás – és kinn a találgatás. Aztán hírt szereznek rólunk, s még a bennfentesebbet is kiparancsolják a biztonságiak kerítésen kívülre. Délután sajtótájékozató, ott többet tudhatunk majd meg.

Három kapuja van a kórháznak; egy darabig szétoszlunk feléjük, várjuk, hogy tán kijön a mentő, talán éppen az elkövetővel – aztán megyünk a munkánk után. A folyosón egy felvétel sem készülhetett – szerdán. Úgy látszik, a látogatási tilalom egyfajta láthatásival is kiegészül – ebben az esetben.

Még egy beszélgetés: lapunk kertvárosi terjesztője az elkövető édesanyjával volt együtt Bécsben hétfőn este. Jól érezték magukat a múzeumi-sétáló túrán:

- Nagyot bolondoztunk – hazaérve aztán fél órán belül hallom a hírt. Ez a drága asszony, aki nyugdíjából tartotta el azt a… olyan rendes család, dolgos testvérek és itt ez a tragédia. Őket sem lesz könnyű még egyszer mosolyogni látni. Komplett őrület.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!