A megyei bíróság elnöke: Akta bárhol elveszhet

[caption id="" align="alignleft" width="330"] dr. Kántor András Richárdné (Fotó: Kiss T. József)
[/caption]

– A HVG-ben többek között állítják: 2000 végén a bíróság gazdálkodása majdnem csődhöz vezetett, holott előtte 22 millió forintos bérmegtakarítást jelentkezett. Mi igaz ebből?
– A cikk alaptalanul kombinál össze, ragad ki összefüggéseiből különböző ügyeket. A kérdésére válaszolva, a megyei bíróság 2000-ben valóban likviditási gondokkal küzdött, a cikk bűncselekményre utal ennek kapcsán. Ezt tartom sértőnek. A bíróságoknak negyedévente kell jelenteni megtakarításait az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT). A gazdasági hivatal akkori vezetője tudtom és aláírásom nélkül helytelen adatokat szolgáltatott nekik. De a pénzügyeinket vizsgáló ellenőrzés szerint bűncselekmény gyanúja sem vetődött fel. De a helytelen adatokat közlő hivatalvezetőt felmentettem.

- Mi történt azokkal az iratokkal, amelyek eltűntek az elnöksége alatt?
– Akta mindenhol veszik el. Éppen ezért szabályozták a pótlásuk módját. Mindamellett volt két olyan év, amikor egy kisebb megyényi bíró járt hozzánk a fővárosból, hogy az évek során felgyülemlett hátralékot ledolgozzák. De a besegítés csak enyhítette, nem oldotta meg a helyzetet. Például a másodfokú elbírálásra nem kaptunk segítséget, és ömlöttek a fellebbezések. Azonban tény, ez az időszak óriási aktamozgással járt, mintegy 1600 aktát kellett állandóan szállítani. A pesti bírók itt tárgyaltak, de az ügyeket otthon dolgozták fel. Az eltűnt ügyiratok jogerősen befejezett ügyek aktái voltak, azonban az iratokat mégis rekonstruálnunk kellett. Ebből hátrány sem az igazságszolgáltatást, sem az ügyfelet nem érte. Ennek kapcsán a velem szemben kezdeményezett fegyelmi eljárást meg is szűntették.

– A kilencvenes évek végétől küzd a megyei bíróság hosszú évekig elhúzódó, „szakállas” ügyekkel. Mi az oka annak, hogy ezeket még évek alatt sem lehetett leküzdeni?
– A megyei bíróság 2005-ig komoly bíróhiánnyal küzdött. A kiírt pályázatokra egyszerűen nem volt megfelelő jelentkező. De 2005 második felére sikerült a létszámhelyzetet stabilizálni. Az időszerűségi mutatóinkon évek óta sokat javítottunk, és remélhetőleg még javítunk is, hiszen ezen dolgozunk mindannyian.

„A legkedvezőtlenebb időszerűségi mutatókkal a kizárólag fiatalkorúak ellen indult büntetőügyekben is a bűnügyi fertőzöttség szempontjából középmezőnybe tartozó Komárom-Esztergom megye rendelkezik. A két éven belül elintézett ügyek aránya az országos átlagnak a fele (30,76%), a két és három év között befejezett ügyek aránya 15 %-kal magasabb az országos átlagnál (38,46 %), míg a 3 éven túl elintézett ügyek aránya az országos átlag kétszerese (30,76 %).

(...) a büntetőeljárás teljes tartamát illetően a legrosszabb mutatókkal rendelkező Komárom-Esztergom megyében a nyomozás időszerűségét jellemző adatok határozottan jók, egy évet meghaladó tartamú nyomozás nem fordult elő, az ügyek több mint felében (66,1 %-ában) a nyomozást 6 hónap alatt befejezték.

(...) Az elsőfokú bírósági eljárások tartamát lényegesen befolyásolta, hogy a bíróságok a vádirat benyújtása után mennyi idő elteltével tartottak az ügyben először tárgyalást. (...) Legrosszabb a helyzet Komárom-Esztergom megyében, ahol a bíróság az ügyek 75,38 %-ában a vádirat benyújtása után egy éven túl tárgyalt először, és az ügyek közel felében (49,23 %-ában) csak két év után volt először tárgyalás.”

Forrás: www.mklu.hu

„A legkedvezőtlenebb időszerűségi mutatókkal a kizárólag fiatalkorúak ellen indult büntetőügyekben is a bűnügyi fertőzöttség szempontjából középmezőnybe tartozó Komárom-Esztergom megye rendelkezik. A két éven belül elintézett ügyek aránya az országos átlagnak a fele (30,76%), a két és három év között befejezett ügyek aránya 15 %-kal magasabb az országos átlagnál (38,46 %), míg a 3 éven túl elintézett ügyek aránya az országos átlag kétszerese (30,76 %).

(...) a büntetőeljárás teljes tartamát illetően a legrosszabb mutatókkal rendelkező Komárom-Esztergom megyében a nyomozás időszerűségét jellemző adatok határozottan jók, egy évet meghaladó tartamú nyomozás nem fordult elő, az ügyek több mint felében (66,1 %-ában) a nyomozást 6 hónap alatt befejezték.

(...) Az elsőfokú bírósági eljárások tartamát lényegesen befolyásolta, hogy a bíróságok a vádirat benyújtása után mennyi idő elteltével tartottak az ügyben először tárgyalást. (...) Legrosszabb a helyzet Komárom-Esztergom megyében, ahol a bíróság az ügyek 75,38 %-ában a vádirat benyújtása után egy éven túl tárgyalt először, és az ügyek közel felében (49,23 %-ában) csak két év után volt először tárgyalás.”

Forrás: www.mklu.hu dr. Kántor András Richárdné (Fotó: Kiss T. József) -->