Ezért követeli még mindig a móri nyomravezetői díjat a fegyvereket megtaláló

Ahogy annak idején megírtuk: a hadtörténész férfi fémdetektorral második világháborús sírok után kutatott a tarjáni erdőben. Először ruhát, hátizsákot, postai leveleket talált, majd egy Scorpio géppisztoly válltámasza is előkerült. Ekkor értesítette a rendőröket, akik begyűjtötték a tárgyakat. Egy héttel később újra kiment a fémdetektorral, akkor kerültek elő fegyverek, lőszerek. Miután kiderült, hogy ezeket használták a 2002-es, nyolc emberéletet követelő móri bankrabláskor és a veszprémi postásgyilkosságnál, Szebenyi úgy gondolta, hogy őt illeti a kitűzött nyomravezetői díj.

Azonban a hatóságok először egy másik férfi, bizonyos K. A. információi nyomán indultak el. Mint utólag kiderült, utóbbi szándékosan helytelenül nevezett meg két lehetséges elkövetőt, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. Előbbit tényleges életfogytiglani, utóbbit 15 év fegyházbüntetésre ítélték a hamis nyom alapján. A Fővárosi Bíróság őket a Szebenyi által megtalált bizonyítékok alapján végül 2008-ban felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűneiért Kaiser 18, míg Hajdú 15 évet kapott. K. A. viszont megkapta a rendőrségtől a 25 millió forint nyomravezetői díjat és ezt azután se vonták vissza, hogy kiderült: hamis vallomást adott.

Szebenyi Istvántól azonban megtagadták a rendőrségi nyomravezetői díjat. Ezt azzal indokolták, hogy a díj csak annak járna, aki a bankrablás elkövetőinek kilétére és tartózkodási helyére vonatkozóan konkrét információval szolgált. Hosszú pereskedés kezdődött az ORFK, a herendi önkormányzat és a Magyar Posta ellen. Utóbbi kettő ellen végül meg is nyerte, megkapta az ügyben kihirdetett 10 millió 200 ezer díj felét.

Most azonban egy védett tanúnak köszönhetően újra van oka reménykedni.

– Perújrafelvételt kértem, mert egy új, fontos körülmény került elő. A titokzatos férfi azért jelentkezett anno a rendőrségen, mert a médiában látta, hogy én megtaláltam az erdőben a fegyvereket. Elmondta, hogy kikísért egy férfit az erdőbe, megadta a személyleírását, egy rendszámtöredéket, illetve a telefonjának az elemzése után tudott a rendőrség a konkrét elkövetőkhöz eljutni – magyarázta Szebenyi.

Abban bízik, hogy ez alapján rá tudják venni a bíróságot, hogy foglalkozzanak az elkövetők azonosításának körülményeivel és ne csak a jutalmazási díjazás kiírásának szövegével. Szebenyi úgy véli, senki sem ismeri annyira az ügyét, mint ő, így jelenleg ügyvéd nélkül várja, hogy jóváhagyja-e a per­újrafelvételét a bíróság.

– Ez azt jelentené, hogy visszakerül az ügyem a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Ez olyan, mintha az első két tárgyalás meg se történt volna. Amennyiben a bírói testület ezután is helyt ad annak, hogy az első két ítélet igazságos volt, akkor ebben az esetben Magyarországon kimerítettem minden jogorvoslati lehetőséget. Ezután már csak Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bizottságához fordulhatok – árulta el Szebenyi.

A móri mészárlás tényszerűen

2002. május 9-én délben két férfi lépett az Erste bank móri fiókjába. Fegyvert vettek elő, majd levadászták a fiók alkalmazottjait és ügyfeleit. Összesen nyolcan haltak meg mészárlásuk következtében. Már pár órával a támadás után megneveztek két bűnözőt, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. A nyomozás során azonban nem találtak ellenük bizonyítékot. 2002. július 24-én tartóztatták le a két büntetett előéletű férfit, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akikről úgy gondolták, megalapozottan gyanúsíthatók a mészárlással. 2007-ben a rendőrök végül bejelentették, hogy sikerült elfogniuk az igazi móri bankrablókat, a tatabányai Nagy Lászlót és Weiszdorn Róbertet. Nagy öngyilkos lett a cellájában, így csak Weiszdornt állították bíróság elé. Őt 2010 decemberében jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, legkorábban 2050-ben szabadulhat a börtönből.