Megrázó csecsemőgyilkosságok - életmentő krízisinkubátorok

Az életmentő inkubátorok célja éppen az, hogy az édesanyának egy nemkívánt terhesség esetén se kelljen a legdrámaibb eszközökkel élnie, ha nem akarja megtartani babáját. Ma már a törvényi háttér sem "vádolja" vagy bünteti a gyermekéről ily módon lemondó anyát.

A korábbi törvényi szabályozás alapján az újszülöttek inkubátorban történő elhelyezése bűntettnek minősült, de egy 2005-ös módosítás értelmében már nem büntethető az az anya, aki beteszi csecsemőjét egy inkubátorba.
Az örökbefogadáshoz sincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül nem jelentkezik a gyermekéért - olvasható a családjogi törvényben.

Sajnos  az elmúlt évtizedekben többször is előfordult, hogy nem adtak esélyt az életre azok, akik világra hozták nem kívánt magzatukat, sőt, a tatabányai kórház előtt álló inkubátor működése óta Komárom-Esztergom megyében  többen választották gyermekük megölését, mint ahányan itthagyták babájukat, de korábban is több csecsemőgyilkosság történt megyénkben.

Akiknek csak pár napnyi, órányi élet jutott

1991-ben Tatabányán, a Hegy utcai temető közelében egy zacskó alatt élettelen baba teste hevert. Úgy tudjuk, hogy az anyát nem találták meg, de az bűncselekmény már elévült. Nem lelték annak a 2001-ben talált babának a hozzátartozóit sem, akinek holttestét egy hajléktalan fedezte fel a Galla-pataknál. Az 1996-ban, a Csónakázó-tó közelében megtalált halott kisbaba esetleges gyilkosát (cserbenhagyóját) még 2017-ig felelősségre vonhatják, ha megtalálják.

Nem sokkal később egy komáromi asszony eltitkolt terhességére derült fény: a nő – állítása szerint – lakásában, az illemhelyen szülte meg, majd húzta le magzatát. A pici testét nem találták meg, az eljárást pedig megszüntették.

2003-ban a Tatabányán, az Ifjúmunkás úton egy kék-piros csíkos szatyor szolgált egy fiúcsecsemő koporsójaként, míg 1998-ban a bakonybánki,  2006-ban pedig az oroszlányi hulladéklerakó. A 2001-es, 2003-as és 2008-as csecsemőgyilkosságok információink szerint soha nem évülnek el, vagyis - ha valamikor megtalálják a tettest - felelni fog tettéért. 

2003-ban egy akkor 23 éves, egy gyermekes ácsi nő a kertje végében ásta el újszülött lányát. Szörnyű tettére egyébként úgy derült fény, hogy a 2003 nyarán a tatabányai kórházba bevitt - állítólag talált - kisbaba édesanyját keresték.

2008-ban Tatabányán a Sárberki lakótelepen megfojtott kicsire találtak, Mocsán egy családi ház emésztőgödréből került elő egy baba. A mocsai, háromgyermekes édesanyát jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélték, amiért alkalmi viszonyból fogant gyermekét, miután megszülte az udvaron, az emésztőgödörbe dobta.

2013 októberében Tatán, két szemetes konténer között találtak rá egy halott lánycsecsemőre. Az édesanyja sorsáról a bíróság dönt majd. A 34 éves asszony gyanúsítotti kihallgatásán elismerte a bűncselekmény elkövetését. Elmondta, hogy kislányát szeptember 26-án, élve szülte meg otthon. Megfojtotta, majd egy táskába tette és az alagsori tárolóban hagyta. Onnan került a kuka mellé október 16-án.