Hírek

2017.06.29. 08:27

Évi 300 milliárdos kárt okoz a sekély Duna

Címkék#Hírkereső

Kritikus szintet ért el a Duna hajózhatósága, ezért az állam uniós pénzből újra tervet készíttet a belvízi út fejlesztésére – közölte a Világgazdaság.

MW Központi Szerkesztőség

A nemrég megjelent közbeszerzési pályázat felhívásában elismerik, hogy a Dunán évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, így a hajózható napok száma 250 alá csökkent, a Duna hajózhatósági szempontból nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak.

Az elmaradt beruházások ­miatt a Magyarországot ért veszteség évi legalább 300 milliárd forint – becsülte meg Szalma Botond, a Mahart egykori vezérigazgatója, a Plimsoll Zrt. elnök-vezérigazgatója. A pályázóknak a Duna Szob és a déli országhatár közötti szakaszára kell tenderterveket készíteniük. 31 helyszínen összesen mintegy 52 kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni a vízgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem követelményeit is kielégítő módon.


A folyó hajózhatóságának fontosságát 1994 óta minden kormány elismerte, de pénzügyi, szakmai, politikai okok miatt semmi sem történt.
A holland kormány által felajánlott műszaki segítséggel 1996-ra tanulmány is készült a Duna környezetéről és hajózási lehetőségeiről.

Ebben megállapították, hogy a medermélyülés és annak valamennyi káros következménye hatékonyan és környezetkímélő módon a magyar fél által kizárt duzzasztómű(vek) építésével kerülhető el.

Később az EU felszólította Magyarországot, hogy valósítsa meg a „Duna hajózhatóságának javítása” projektet, amelyhez támogatást nyújtottak volna. Az érdemi munkálatokat 2010-ben meg kellett volna kezdeni, de ezek elmaradtak. Az elúszott uniós támogatás 22 milliárd forint volt, a beruházás költségét 50 milliárdra becsülték.

Szalma Botond szerint a Dunát nem kotorni kell, hanem karban kell tartani, és be kell tartani a nemzetközi  egyezményeket, valamint a magyar rendeleteket. Úgy vélte, a Duna magyar szakaszán három vízlépcsőre lenne szükség: Nagymarosnál, Adonynál, Fajsznál.

A magyar–szlovák viszonyt feszítő Bős–Nagymaros-kérdést szakmailag, politikailag kell megoldani, a Budapest alatti szakasz vízépítési problémáit és lehetőségeit pedig záros határidővel fel kell mérni

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!