2017.06.02. 22:21
Álhírek keltette riadalom
A köznevelési törvény módosítása nem érinti a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyermekeket – cáfolta a szaktárca az ügyben megjelent cikkeket.
Országos hisztériát váltott ki a köznevelési törvénynek a héten elfogadott módosítása. Előzmény: a Népszava azt írta, e miatt nem kaphatnak felmentést egyes tárgyakból a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyerekek. A sajtóhírre tiltakozáshullám indult el, ám közben kiderül, valótlan tartalmú írásról van szó. Az Emmi kategorikusan kijelentette: „a módosítás egyáltalán nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókat, így a fogyatékkal élő, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulókat”.
Kire vonatkozik?
Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is megszólalt az ügyben. Azt mondta: a jogszabályt bírálók alapvető fogalmakat kevernek össze. Két különböző csoportról van szó. Vannak a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek. Másrészt megkülönböztetik a sajátos nevelési igényű gyerekek körét, vagyis ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók.
A módosítás csak az előbbiekre vonatkozik, és azt mondja ki, hogy a mentesítést 2030-ig vezetik ki a rendszerből. Aki tehát 2018-ban elkezdi az iskolát és ilyen mentesítéssel rendelkezik, az még végigviheti ezt, egészen az érettségiig, és ott is élhet ezzel a kedvezménnyel – fejtette ki az ombudsman. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás gyerekekre a módosítás nem vonatkozik, ők sajátos nevelési igényűek, a törvény róluk nem szól, kedvezményeiket, életpályájukat nem befolyásolja – magyarázta az oktatási jogok biztosa.
Több segítséget kapnak
A másik csoportot, tehát a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a „magára hagyás”, a „lemondás” és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz – közölte a szaktárca.
A törvénymódosítással ennél a csoportnál azt szeretnék elérni, hogy az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles legyen gondoskodni a tanuló fejlesztéséről a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján. Aáry-Tamás Lajos is kitért erre: változatlanul megmarad az a kötelezettség is, hogy a felmentéstől függetlenül az intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szakértői bizottság véleményében foglaltak alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal fejlesztőpedagógusoknak kell foglalkozniuk.
Két évig egyeztettek
A Népszava azt írta, nem egyeztettek a szakmával, és gyorsan, csendben fogadták el a törvénymódosítást. Aáry-Tamás Lajos hangsúlyozta: szó sincs gyors döntésről. A törvénymódosítást éppen a szakmai szervezetek kezdeményezték. Továbbá kétéves egyeztetés előzte meg a jogszabály elfogadását. A vaklármát keltők, mint ahogy az ombudsman elmondta, a szakmát egyáltalán nem kérdezték meg, ehelyett politikai kérdést csináltak a valótlan sajtóinformációkból.
Kik kezdeményezték?
A törvénymódosítást kezdeményező munkacsoport tagjai: a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői.
Mediaworks-összeállítás -->
