2017.03.06. 08:48
Két év, két Oscar
A magyar film évtizedes hagyományai és az elmúlt években befektetett szisztematikus munka és újfajta finanszírozás áll a friss sikerek mögött. Felnőtt egy új, tehetséges generáció és nagyon komoly filmgyártás épült ki hazánkban.
Dudás Viktor filmszakértő azt mondta: nagyon erős mezőnyben nyert Oscar-díjat a magyar alkotás a rövidfilmek kategóriájában.
„A jelöltek között volt a Cannes-ban Arany Pálmával díjazott spanyol Timecode valamint a Belső ellenség című francia film is, amelyeket kezdetben esélyesebbnek tartottak az Oscarra – mondta Dudás Viktor, aki az M1-en közvetített Los Angeles-i Oscar-gála kommentátora is volt. – Ez a film jókor volt jó helyen. Az idei Oscar-versenyen a felnőttmezőnyben is nagyon sok olyan film volt, amelyekben gyerekeké volt a főszerep – mint a Lion, a Moonlight, a Fences, a Captain Fantastic. Az idei év tehát a gyerekekről is szólt, és a magyar film nagyon jól illeszkedett ebbe a vonulatba. A történettel könnyű azonosulni, sok embernek van valamilyen tanulságos vagy fájdalmas iskolai emléke, és ezen keresztül egy olyan általános érvényességű üzenetet hordoz, ami az összefogásról és az egymás iránti figyelemről szól.”
Nem most kezdődött az új aranykor
„Ez a mostani sikerszéria nem tavaly kezdődött, a kétezres évek elején jelentkezett az az új filmes generáció, amelynek tagjai ismét felhívták a figyelmet a hazai filmkészítésre – mondta Dudás Viktor filmszakértő. – Ők már úgy fogalmazzák meg a mondanivalójukat és saját magukat, hogy értik és beszélik azt a modern nyelvet, amit a nemzetközi filmvilág használ, és tökéletesek abban a sajátos formanyelvben is, ami a magyar film dicsőséges hagyományait máig hordozza és meghatározza. Ehhez jött az a fajta szisztematikus munka és átlátható finanszírozási rendszer, amit a Magyar Nemzeti Filmalap, amerikai produceri mintára, megalkotott. Nagyon nagy hangsúlyt helyeznek a forgatókönyvek fejlesztésére, és csak jól kidolgozott ötletekre adnak támogatást, olyan összegű forrást, amiből profi minőségű film születhet. Az elmúlt egy év leforgása alatt Arany Glóbuszt és Oscart nyert a Saul fia, Karlovy Varyból Hajdú Szabolcs elhozta a fődíjat az Ernelláék Farkaséknál című filmjével, Enyedi Ildikó Berlinben Arany Medvét nyert a Testről és lélekről című filmjével és most a Mindenki újabb Oscart nyert, ez olyan széria, amilyenben a magyar filmnek utoljára a 80-as évek elején volt része. Akkor, 1981-ben és ''82-ben nyert zsinórban Oscart magyar rendező, de volt másik három Oscar-jelölésünk is. Ez most valóban egy új aranykor, amiben a magyar filmgyártás él.”
Enyedi Ildikó: Tiszták a viszonyok
Az Arany Medve-díjas Enyedi Ildikó szerint is az áll a mostani sikerek mögött, hogy átlátható a mostani filmes struktúra és megfelelő támogatást kapnak a produkciók.
„Az utóbbi néhány évben a filmalapnak sok racionális változtatással kicsiszolódott egy átlátható és józan struktúrája, amelyben nem negyedannyi pénzt kap egy film, mint amiből normálisan elkészülhetne, hanem annyit, amennyiből valóban meg lehet csinálni – mondta a Magyar Időknek adott interjúban a rendező. – Amelyik terv támogatást kap, az ki tudja futni a formáját. A fiatal alkotóink tele vannak energiával, és nagyon erős, markáns, eltérő személyiségek. Ez segít abban is, hogy nagyon különböző jellegű, világú filmek egymás mellett létezzenek, ami egy egészséges mozgóképes kultúra előfeltétele. Már csak a rövidfilmre kellene – ami csendben szintén komoly sikerágazata lett a magyar filmnek – hasonlóan átgondolt támogatás.”
Az egész iparágnak jó tesznek a sikerek
Andy Vajna szerint nem volt könnyű újrahangolni a rendszert és létrehozni egy olyat, ami működőképes. A Mindenki sikerét úgy kommentálta vasárnap éjjel, hogy szerinte Deák Kristóf és a többi fiatal, tehetséges, bátor, magyar filmes felbecsülhetetlen hírnevet hoz Magyarországnak, ami az egész hazai filmgyártásnak és iparágnak is jót tesz majd.
„Másodikak vagyunk most a filmgyártási rangsorban – mondta a 888.hu-nak adott interjúban tavaly. – Az angolok az elsők. A versenyképességi rangsorban viszont már Magyarország az első. Ott Magyarország, Írország, Csehország a sorrend. De nézzük, honnan értünk el ide! Amikor felkértek erre a kormánybiztosi pozícióra, akkor a tavaly elért 72 milliárdnak alig a felét érték el a magyarországi filmgyártási költések. Ma több ezer embernek megélhetést ad a filmipar. Idén valószínűleg a 85-öt is elérjük, és jövőre 130 is lehet.”
Ezt lehet tudni a Mindenkiről
A történet 1991-ben játszódik. A tízéves Zsófi új iskolába kerül, és ott bekerül az iskola híres kórusába. Összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban. Mikor a kórus egy versenyre készül, melyen svédországi utazást lehet nyerni, a kórusvezető, Erika néni – aki csak elsőre látszik kedvesnek – sajátos módszerrel éri el, hogy ne csússzanak hamis hangok az előadásokba: a hamisan éneklő gyerekeket külön-külön, négyszemközt megkéri, hogy ne énekeljenek, hanem csak hangtalanul tátogjanak. Így tesz Zsófival is. A feszültség az énekelni szerető gyerekek és a kórus sikerét és kifogásolhatatlan hangzását mindenáron szem előtt tartó énekpedagógus között feszül.
Elérkezik a verseny napja. Mikor a kórusnak énekelnie kellene, mindannyian hangtalanul tátogják a dal szövegét. Erika néni hiába szidja őket, nem ér el eredményt, ezért dühösen levonul a színpadról. Az ekkor karvezető nélkül magára maradt énekkar önállóan elénekli a Bodzavirág című kórusművet.
A 25 perces filmet hat forgatási nap alatt vették fel. A vágási és utómunka közel egy évig tartott, 2015 őszére készült el. A film operatőre Maly Róbert volt, aki a Karlovy Varyban díjazott Szerdai gyereket is fényképezte. Segítségére volt Móna Zsolt fővilágosító és Decsi István, a kameracsapat vezetője. Balázs Ádám filmzeneszerző már volt olyan dal társszerzője, ami a Jóbarátok című amerikai tévésorozat egyik részében is felcsendült. Ezúttal a Mindenki zenéjéhez édesapja, Balázs Árpád Bodzavirág című kórusművét használta fel. A film elkészítésében a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola 40 diákja vett részt.
A Mindenki című alkotás számos rangos nemzetközi filmfesztiválon is szerepelt, és az Oscar előtt kevesebb, mint 14 szakmai és közönségdíjat nyert el.
Eddig nekik sikerült
Az első magyar alkotás, amely Oscar-díjat kapott, Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje volt 1981-ben. Egy évvel később első magyar játékfilmként Szabó István Mephisto című alkotása nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart. A sikert csak tavaly tudta megismételni magyar filmes, Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia lett a kategória győztese. A Mindenki pedig az első rövidfilm, amely nyert.
Deák Kristóf: „Talán pár lépcsőfokot át tudok ugrani”
Deák Kristóf számára életre szóló élmény volt az Oscar-gála, és a karrierterveire is komoly hatással van, ami a filmjével az elmúlt néhány hétben történt. Élete felkérését még nem kapta meg, de azt már tudja, miről szeretné forgatni a következő filmjét. Azt pedig, hogy Oscar-díjas rendező, majd csak évek múlva fogja elhinni. „Elég felkészületlenül ért a dolog – mondta Deák Kristóf, az Indexnek. – Persze tudtam, hogy nagyon sokan jól reagálnak a filmünkre, a kinti kampány során lehetett érezni, hogy óriási szeretet veszi körül a Mindenkit, még az akadémia néhány szavazó tagja részéről is. De nem tudtam, ez mire lesz elég, hogyan fog reagálni a több ezer szavazó.
Brie Larson mosolygósan mesélt arról, neki milyen volt tavaly nyerni. Mint fogalmazott: neki tavaly azt mondta Javier Bardem: „Még adj neki öt évet, akkor majd felfogod, hogy mi ez az egész.” Ezt átadta nekem is, úgyhogy még várok öt évet én is, és akkor majd talán megértem, mi is történt.
Deák Kristóf a film ötletével kapcsolatban egy korábbi interjúban elmondta: egy svéd lány mesélt neki arról, hogy mi történt vele, amikor egy iskolai kórusban énekelt.
„Félig igaz tehát a sztori, bár a valóságban, amikor kiderült az igazság, hatalmas botrány kerekedett és megszűnt a kórus. Arra gondoltam, hogy itthon egy erős akaratú tanárnő biztosan nem hagyta volna, hogy pár gyerek akadékoskodása szétrobbantson egy kórust. Ebből jött az a jelenet, amikor a tanárnő visszatereli a lázadozókat a kórusba, de aztán rájöttem, hogy ebből egy még jobb befejezés is kinőhet: ezek a gyerekek bosszút is tudnak állni, méghozzá nagyon elegáns módon.”
Terveivel kapcsolatosan azt mondta, nem veszítette el a fejét a sikertől, és nem valami grandiózus alkotást szeretne képernyőre vinni. „Az Oscarnak az a nagy ajándéka, hogy így a saját terveimen tudok majd dolgozni, amelyek valószínűleg egy picit jobban fogják majd érdekelni a producereket és a befektetőket, így pedig talán meg is tudom valósítani őket. Nekem ez a legfontosabb: hogy színvonalasan ki tudjam dolgozni mindazt, amit jónak gondolok, és legyen időm úgy megvalósítani, hogy legalább olyan jók legyenek, mint a Mindenki. Eddig is volt már egy tervem arról, hogyan szeretném építgetni a karrieremet, hogyan szeretném egyre nagyobb kihívások elé állítani magamat anélkül, hogy túl sokat vállalnék vagy túl nagyot ugranék. E miatt a díj miatt talán pár lépcsőfokot át tudok ugrani egy nagyobb szökelléssel.”