2017.01.30. 08:34
A világon is egyedülálló dinoszauruszmaradványok vannak Magyarországon
A legősibb dinoszauruszfajok maradványai kerültek elő az MTA Lendület dinoszauruszkutató csoport által a közelmúltban felfedezett, új ősgerinces-lelőhelyen, Villány közelében, és a Bakonyban is folytatódnak a kutatások.
Iharkúton és Villányban is hatalmas őshüllő- és ősemlőslelőhely feltárásán dolgozik a Magyar Tudományos Akadémia Lendület dinoszauruszkutató csoportja. Vannak olyan maradványok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon.
„Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyen 16 éve folynak az ásatások – közölte Ősi Attila, paleontológus, az MTA Lendület dinoszauruszkutató csoportjának vezetője. – A két-három hetes munkák keretében egy egykori bauxitbánya területén csonttartalmú kőzetrétegek bontásával foglalkozunk.”
A Lendület-projekt másik legfontosabb kutatása egy új, triász időszaki ősgerinces-lelőhely felfedezéséhez kötődik. A 2012-ben felismert lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces, köztük porcos és csontos halak, Nothosauria és Placodontia hüllők, Tanystropheus-rokon Archosauromorphák és eddig közelebbről meg nem határozott páncélos őshüllők csontjait találták meg. Ilyen lehetett az a 230 millió évvel ezelőtti tengeri élővilág, amelynek nyomaira Villányban bukkantak a kutatók. A villányi leleteknek köszönhetően egy olyan, 240–235 millió évvel ezelőtti világba pillanthatnak be a kutatók, amikor a földtörténet legnagyobb, a perm–triász határon bekövetkezett kihalása után néhány millió évvel megjelennek az első békák, teknősök, dinoszauruszok, pteroszauruszok, és ami még jelentősebb, az emlősök közvetlen elődei.
Ősi Attila kiemelte: a villányi lelőhely hazai viszonylatban egyedülálló. Nemzetközi jelentősége pedig abban áll, hogy az egykori dél-európai kontinens sekély tengerrel borított partvidékének egy új része ismerhető meg általa. A paleontológusok felbecsülhetetlen értékű információkat kaphatnak a sekély tengeri gerinces élővilágról és a közeli szárazföldön élt, később diverzifikálódó csoportok legkorábbi tagjairól.
Az iharkúti lelőhelyhez köthető egyik legnagyobb felfedezés az Ajkaceratops – mint egy új faj – maradványainak megtalálása volt. Ezzel elsőként igazolták a kutatók, hogy ezek dinoszauruszok Európa kréta időszaki szigetvilágát is benépesítették. Ez egyedülálló lelet az egész világon, ahogy az Iharkutosuchus néven ismert krokodilnak a koponyája is, ami szintén itt került elő.
Az iharkúti lelőhely csonttartalmú rétegeivel azonos korú, ám egészen más, mocsári, tavi környezetre utaló üledékes kőzetek ismertek Ajka határából. Ezeket a város környéki szénbányászat keretében mintegy 140 éven keresztül fejtették. Ősi Attila kutatócsoportja 2015-ben megtalálta ezeket a kibúvásokat, majd gyűjtéssel és iszapolással egy értékelhető gerincesfauna első nyomait fedezte fel. A kutatók a közeljövőben két nagyméretű feltárást végeznek el itt. A szakemberek azt remélik, hogy ezáltal új és jelentős gerinces-leletanyag kerül elő, ami hozzájárul a 85 millió évvel ezelőtti Dunántúli-középhegység szárazföldi élővilágának feltérképezéséhez.
Nicolas Cage is dinóorgazda volt
Amerikai múzeumok és magángyűjtők is vagyonokat fizetnek a dinoszaurusz-csontvázakért. Nemrég zárult le egy büntetőügy, amelynek során arra derített fényt a nyomozás, hogy Mongóliából szinte hibátlan csontvázakat csempésztek ki. Ezek közül vásárolt meg egyet a híres filmsztár, Nicolas Cage is. Egy New York-i árverésen 300 ezer dollárért vett magának egy Tarbosaurus-csontvázat. Ez az őshüllő a legendás Tyrannosaurus Rex közeli rokona.
Trabantról nevezték el az ősteknőst
Magyarország területén az első dinoszaurusznyomokat 1966-ban fedezték fel, a mecseki kőszénbányák területén, de akkor csak lábnyomokat találtak. A 80-as években újabb nyomokra bukkantak, majd 2000 tavaszán Iharkúton egy külszíni bauxitbánya területén kerültek elő az első dinoszaurusz-testfosszíliák. Az iharkúti fauna legismertebb tagja a Hungarosaurus, amely egy négy lábon járó, növényevő páncélos dinoszaurusz. A hossza 4-4,5 méter lehetett, a súlya 650 kilogramm. Különlegessége, hogy a legtöbb négy lábon járó dinoszaurusztól eltérően a mellső végtagjai ugyanolyan hosszúak voltak, mint a hátsók, ezért a „magyar dinó” egy gyors mozgású élőlényt lehetett.
Ősi Attila kutatócsoportja Trabantról is nevezett már el maradványt: a Foxemys trabanti – egy ősteknős csontjai – az iharkúti ásatások nélkülözhetetlen, elnyűhetetlen és hűséges terepjáróiról kapta a nevét.