Kockázatos a magyar büdzsé, de nem ijedünk meg

A miniszterelnök szóvivője az egyik kereskedelmi tévé reggeli hírműsorban azt mondta: Járai Zsigmondnak, a Költségvetési Tanács elnökének igaza van, amikor arról beszél, hogy a nemzetközi gazdasági helyzetet a törékenysége miatt folyamatosan figyelni kell, de a kormány óriási tartalékot tervezett be a jövő évi költségvetésbe és ezért hozza létre az  országvédelmi alapot is, idén pedig megvan a forrása minden plusz kiadásnak.
   
A Költségvetési Tanács elnöke és az ÁSZ-elnök is világossá tette, vannak kockázatok, de ezeket mi is látjuk, aki "ilyen nemzetközi gazdasági környezetben ezt nem hajlandó észrevenni, az homokba dugja a fejét és többet árt, mint használ" - fogalmazott Szijjártó Péter. Leszögezte: a kormány folyamatosan figyeli a kockázatokat, és lesz válasza akkor is, ha a jelenlegitől jelentősen eltérő környezet vagy árfolyam alakul ki.
A kabinet mindent megtesz azért, hogy az államadósság csökkentésével a költségvetési hiányt is alacsony szinten stabilizálja, az ország elemi érdeke a jövő évi tervezett 2,5 százalékos költségvetési hiány tartása, és azt "tartani is fogjuk".


   
A szóvivő szerint Simor András jegybankelnök, a Költségvetési Tanács tagjaként alapvetően politikai indíttatású véleményt képviselt a jövő évi büdzsével szemben, "ehhez joga van" Szijjártó egy másik reggeli tévéműsorban beszélt arról is,  hogyszóba sem jöhet, hogy Magyarország támogassa az uniós adóharmonizációt, mert az országnak óriási a versenyelőnye az alacsony adók miatt; a kormány minden igénybe vehető eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy az adóharmonizációt megakadályozza.


Matolcsy stabilnak látja

A jövő évi költségvetés stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetés, amely egyben a Széll Kálmán Terv 82 százalékos teljesítését is megvalósítja - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a parlamentben a 2012-es költségvetés általános vitáját megnyitó expozéjában.

Matolcsy György hangsúlyozta: a kiszámíthatóság azt jelenti, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül az 5., 6., 7. legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkező büdzsét nyújtotta be a kormány.  A jövő évi költségvetés már építhet az államháztartási rendszerek megújítási folyamatának első eredményeire, a Széll Kálmán Tervben megfogalmazott strukturális reformlépésekre, amelyek meghozták első eredményeiket - emelte ki a miniszter.

A 2012-es büdzsében a kormány 4,2 százalékos inflációval, a bruttó hazai termék (GDP) legalább 1,5 százalékos növekedésével, valamint 2,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Hozzáfűzte: nagy teljesítmény, hogy az idei 2,94 százalékos deficitről csökken jövőre 2,5 százalékra az államháztartási hiány.  
Matolcsy György elmondta, hogy jövőre szerény fogyasztás-bővüléssel és a beruházások 3 százalék körüli növekedésével számol a költségvetés tervezete.


A lehetetlent próbálja meg a büdzsé

Súlyos nemzetközi körülmények között a 2012-es költségvetés megpróbálja a lehetetlent, hiszen fenntartható egészségügyi és nyugdíjrendszert teremt, gazdaságfejlesztést ösztönöz és a társadalmi felzárkóztatásra is figyel - mondta Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka szerdán a költségvetés parlamenti vitájában.
"Egy nehéz gazdasági helyzetben, súlyos nemzetközi körülmények, óriási nemzetközi kockázatok között ez a költségvetés megpróbálja a lehetetlent: egyszerre egy fenntartható nyugdíjrendszert, egy fenntartható egészségügyi rendszert létrehozni, közben gazdaságfejlesztést ösztönözni, és ráadásul még társadalmi felzárkóztatás kihívásainak is eleget tenni" - jelentette ki Rogán Antal.

A Fidesz vezérszónoka szerint 2012-ben a legfontosabb cél, hogy Magyarország felkészüljön a bizonytalan nemzetközi helyzetből adódó kihívásokra, így a költségvetésnek is ennek megfelelően kellett elkészülnie. Mint mondta, valóban országvédelmi költségvetésről van szó, hiszen 300 milliárd forinttal jövőre akkora tartalékot képeznek, amennyivel még költségvetés nem rendelkezett az elmúlt 20 évben. Rogán Antal helyesnek tartotta, hogy az áfaemelésből származó bevételekből is tartalékot képez a kormány és nem folyó kiadásokra költi, ahogyan azt 2006-ban a szocialista kormányzat tette. Szerinte ez a költségvetés rossz helyzetben relatíve kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot más európai országokhoz képest, míg a 2002 és 2010 közötti kormányok egy kedvező nemzetközi helyzetben manőverezték kedvezőtlen helyzetbe az országot. Úgy vélte, hogy az ellenzéki alternatív költségvetési javaslatok a 2010-ben már megbukott az adó-és gazdaságpolitikát követik és jelentős adóemelést valósítanának meg.



Az MSZP szerint ez a leszakadás és az elszegényedés költségvetése

Cinizmus az elmúlt 20 év legnagyobb megszorítását országmentő költségvetésnek nevezni - mondta a költségvetés szerdai parlamenti vitájában Mesterházy Attila, az MSZP egyik vezérszónoka. Az ellenzéki politikus szerint ez a leszakadás és az elszegényedés költségvetése.
Már a beterjesztését követő harmadik napon megbukott a jövő évi büdzsé, amelynek tervezetét a befektetők és az elemzők is megvalósíthatatlannak, hiteltelennek tartanak - fogalmazott a politikus. A büdzsében nem jelennek meg az intézkedések hatásai, mert a szükséges adatok, háttérszámítások nem készültek el - tette hozzá.
Mesterházy Attila megfogalmazása szerint a kormány eljátszotta a bizalmat és eltékozolta a korábbi válságkezelés eredményeit. Mára a kormány vesztésre áll az államadósság, a versenyképesség, és a munkahelyteremtés területén is - vélekedett az ellenzéki képviselő.  A Fidesz dilettáns gazdaságpolitikája miatt brutális megszorítások sorozatára kell felkészülni - figyelmeztetett szerdai felszólalásában a szocialista politikus. Mesterházy Attila hozzátette: számolni kell a gazdasági visszaesés lehetőségével és a növekvő munkanélküliséggel egyaránt.

Az MSZP frakcióvezetője szerint vissza kell vonni a jelenlegi költségvetési javaslatot, mert az a túlzott dilettantizmustól kártyavárként omolhat össze. Az ellenzéki politikus közölte: felelős gazdaságpolitikára van szükség, amelynek központjában a munkahelyteremtés áll. Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka bejelentette, hogy kedden benyújtották módosító javaslataikat, amelyekben 173 milliárd forint adócsökkentésre tesznek javaslatot. A szocialista politikus szerint rendkívül ingatag és veszélyes a költségvetési terv.

LMP: a kormány a csökkenő számok ellenére beszél növekedésről

Az LMP szerint végzetes hatással van a közbeszédre az kettős beszéd, amelyet a kormány alkalmaz - mondta a szerdai költségvetési vitában az LMP első vezérszónoka, Scheiring Gábor. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a csökkenő számokról "egy növekedési bizonyítványt" állítson ki.

A politikus közölte, lehet hivatkozni a külső körülményekre, de az iskolák és a kórházak "kivéreztetését" vagy az önkormányzatiság felszámolását csak a kabinet tudatos lépéseként tudják értékelni. Hozzátette, az legalább tiszta beszéd volt, amikor kedden a kormánypárti padsorokból elismerték, hogy az alacsony adókkal egy szűk társadalmi réteget akarnak feltőkésíteni. A miniszteri expozét viszont "porhintésnek" és a valóság meghamisításának" nevezte.
   
Scheiring Gábor szerint a számok és a miniszteri felszólalás közötti szakadékra az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a Matolcsy György nincs tisztában azzal, mit tartalmaz az általa jegyzett előterjesztés. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltozás óta először fordítanak a GDP négy százalékánál kevesebbet az emberek egészségére, ami a képviselő szerint csak megszorításként lehet értelmezni.
Scheiring Gábor leszögezte, hogy Matolcsy György törvénysértést követett el, amikor augusztus 31-ig egy olyan néhány oldalas dokumentumot terjesztett a kormány elé, ami az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, sem szerkezetileg, sem tartalmilag nem volt büdzsének tekinthető. Scheiring kudarcnak nevezte, hogy a kormány egymillió új munkahelyről szóló ígéretével szemben, másfél év után teljes mértékben leállt a munkahelyteremtés. Hangsúlyozta, hogy az elhelyezkedést aktívan segítő tételeket is csökkentik a büdzsében. Végül azt mondta, hogy az LMP alternatív költségvetésében két százalékos általános járulékcsökkentést javasol, ami mellett egy válságálló zöld beruházási alapra is szükség van.

   
Jobbik úgy véli, a költségvetés egyértelműen egy megszorítás

A 2012-es költségvetés egyértelműen egy megszorítás - jelentette ki a Vona Gábor, a Jobbik első vezérszónoka szerdán a parlamentben. A frakcióvezető-pártelnök hangsúlyozta, számukra elfogadhatatlan a tervezett büdzsé, mert az egy "nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata". A Jobbik álláspontját ismertető három vezérszónok közül az első, Vona Gábor, azt mondta, miközben a kormány szerint 2012 az elrugaszkodás éve lesz, a költségvetés "Magyarországnak mindkét lábát levágja és kivérezteti". A büdzsé tervezetéről azt is kijelentette, hogy a Fidesz még soha nem mutatta meg ennyire lemeztelenítve a szándékait. A jogszabályt úgy jellemezte, hogy a svéd állami elvonási szint fog az párosulni amerikai adószigorral egy etióp piacon.
   
Szijjártó Péter felszólalására reagálva egyetértett azzal, hogy a költségvetés valóban nem öncél, de - véleménye szerint - a fideszes politikus arra nem adott választ, hogy a büdzsé milyen célt szolgál. Azt elismerte, hogy valóban szűk a mozgástér, és a kormány nehéz örökséget vett át elődjeitől. A szűk mozgástér további okának nevezte, hogy "egyes információk szerint" a választások után a kormány a "hiánycél elszabadítására építette gazdaságpolitikáját", de ezt Brüsszel nem engedte. Hozzátette azt is, hogy a mozgásteret a kormány saját gazdaságpolitikai hibái is szűkítik.
Vona Gábor elmondta, hogy a költségvetési sorokból sem a gazdaságteremtést, sem a munkahelyteremtést, sem a belső fogyasztás élénkítését nem tudták kiolvasni. A büdzsé legsúlyosabb társadalompolitikai üzenetének azt tartotta, hogy azzal utolsó csapást kívánnak mérni a középosztályra.
A pártelnök úgy látta, hogy az államadósság ilyen mértékű törlesztését nem támasztja alá semmi. Véleménye szerint azzal csak annyi lehet a kormány célja, hogy egyfajta "jófiú arcát mutassa Európának". Leszögezte azt is, hogy a költségvetés "egyértelműen megszorítás", amely miatt a társadalmi robbanás veszélye alakulhat ki. Végül elfogadhatatlannak nevezte a jogszabályt, mert az egy "nemzetvesztő politikának a gipszlenyomata".