Hírek

2011.09.02. 05:34

Forradalmi lakberendezés

Bár „Az alaptörvény asztala”-féle idétlenségek passzolnak Orbánék azon szándékaihoz, amelyek a jogállam kereteit szétfeszítő hatalomgyakorlást nemzeti együttműködésnek, míg a választásokat forradalomnak akarják láttatni, valamire mégis felhívnám az ötletgazdák figyelmét: jelesül, hogy magasztost és a röhejest az esetek zömében csak egy hajszál választja el egymástól.

Stanga István

Amikor kormányunk a Nagy Április Fülkeforradalom fényes győzelme után ukázba adta, hogy a hazánkra és népünkre köszöntő új korszak szellemét leginkább kifejező Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot az ország összes közintézményében kötelező lesz jól látható helyre kifüggeszteni ( „Legyen béke szabadság és egyetértés”, 50x70 cm), magam teljesen biztos voltam abban, hogy ezt az intellektuális teljesítményt az Orbán-kabinet a jelenlegi ciklusban képtelen lesz felül-, azaz inkább alulmúlni. Nos, tévedtem, játszi könnyedséggel sikerült. Legalábbis ezt bizonyítja az egyik online hírportál birtokába került azon dokumentum, melyet egy megyei kormányhivataltól küldtek a jegyzőknek, s amely Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár instrukciói alapján elrendeli a polgármesteri hivatalokban és a körjegyzőségeken az „Alaptörvény Asztala” felállítását. Mint az a leiratból kiderül, az alaptörvény számára egy külön helyiséget kell biztosítani, ahol a nagy mű meg is rendelhető. A helyiségben lévő, üveglappal befedett és megfelelő dekorációval ellátott asztalon kell elhelyezni az alaptörvényt, az asztal fölött pedig egy táblának kell hirdetnie, hogy ez „AZ ALAPTÖRVÉNY ASZTALA”. Ám mindezzel még egyáltalán nincs elintézve a dolog, ugyanis a jeles bútordarab és a még nevezetesebb alaptörvény „gondozására” és „szolgálatára” egy külön munkatársat is kell biztosítani, aki a polgároknak  segítséget nyújt az alaptörvény megrendelőlapjának kitöltéséhez, ha azok úgy döntenek, hogy személyre szóló – esetleg Kövér László országgyűlési elnök aláírásával ékesített – új alkotmánnyal (azaz: alaptörvénnyel) lepik meg önmagukat.

No, már most, hogy ezeket az asztalkákat (khm... asztalokat) a területileg illetékes püspökökkel vajon kötelező lesz-e felszentelteni, nem tudom, ám hogy az ötletet, kivitelezést és technikai végrehajtást szürreálisnak, illetve nevetségesnek bélyegző Gerő Andrásnak maximálisan igaza van, abban a magam részéről tökéletesen biztos vagyok. És nemcsak amiatt, mert úgy véli, világi szövegeket a legritkább esetekben szokás szakralizálni (hiszen a rendszer elmúltával azok is feledésbe merülnek), hanem mert azt állítja, egy efféle lépést nagyon könnyen „alapító atyák” szakralizálása követhet. Nos, bár magam tisztában vagyok azzal, hogy „Az alaptörvény asztala” és egyéb ilyen idétlenkedések kiválóan passzolnak az Orbán-kormány azon szándékaihoz, amelyek a jogállam kereteit szétfeszítő hatalomgyakorlást nemzeti együttműködésnek, míg egy hétköznapi országgyűlési választást forradalomnak akarják láttatni, egy apróságra azonban mégis szeretném a mélyen tisztelt „asztalos” urak figyelmét felhívni..., nevezetesen, hogy a magasztost és a röhejest az esetek nagy többségében csupán egy hajszál választja el egymástól. Mondom ezt nem utolsó sorban azért, mert noha a kormánypártok vezetői szemmel láthatóan jókora erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a ténykedésüket valami fennkölt dolognak, afféle második államalapításnak állítsák be, az ilyen „terülj, terülj asztalkám”-os projektek nem egyszerűen lenullázzák a törekvéseiket, de ki is röhögtetik őket. Ám ha már ragaszkodnak ehhez a marhasághoz, egy tanácsot azért adnék nekik, jelesül, hogy „asztalszolgáknak” állástalanokat válasszanak. Legalább a foglalkoztatottság nőjön.  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!