Szaniszló Ferenc vidám Világ-Panorámája

Bár mindezidáig igen erősen ódzkodtam attól, hogy bármit is írjak az Echo Televízió „Világ-Panoráma” címmel futó programjáról, most elérkezettnek vélem az időt arra, hogy ez ügyben megszólaljak. Ám még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy én is – akárcsak oly sokan a magyar sajtóból – részt akarok venni a műsor szerkesztőjének, a lassan-lassan afféle ikonná váló Szaniszló Ferencnek a baszogtatásában, sietek gyorsan leszögezni: eszem ágában sincs Szaniszló kollégát bántani, sőt, meg akarom őt védeni. Mert bár az interneten mostanság mind gyakrabban olvasom, hogy az újsütetű médiahatóságnak haladéktalanul és keményen fel kell lépnie az olyasféle műsorok ellen, mint amilyen a Világ-Panoráma ez évi második adása volt, magam kategorikusan elutasítom az ilyen ötleteket. És nemcsak, sőt, nem elsősorban azért, mert a hajdani ORTT által már elmeszelt Szaniszlót épp úgy megilleti a véleménynyilvánítás joga, mint akárki mást, hanem mert a – finoman szólva – sajátos szemléletű újságíró nélkül sokkal szegényebb lenne a világ, de legalábbis kevésbé szórakoztató. Hisz van-e még valaki, aki a magyarokról olyanokat tud mondani, hogy „igazán választott népnek tekinthetjük magunkat, hogy a jó Isten nem marasztalt ott minket (jelesül a széles közép-keleti pusztákon – S. I.), hanem kivezetett Ázsia mélyébe, magasába, Tibetbe, majd a Szent Turulmadár vigyázó vezetésével elhozta eleinket, Európa közepébe, reánk bízva a világ szívét, a Kárpát-medencét  (...), ahonnan az új világrend sugárzik majd tova”? Vagy hogy „mi, kelták, sumérok, szkíták, etruszkok, hunok, vagyis magyarok, megszenvedtük a választottságunkat, de fönnmaradtunk és fönnmaradunk, hiszen a bolygó emberi civilizációjának letéteményesei, az isteni gondviselés akaratának a hordozói vagyunk, ezért is gyűlölnek bennünket olyan sokan; irigyeink és megszállóink valójában megszállottan keresik az elixírt, hogyan válhatnak ők is magyarokká, hogy is osztozhatnának titkainkban, választottságunk előnyeiben”? Esetleg aki szerint „a szovjet kiküldötteknek Magyarországon annak idején külön pótlékot fizettek, mivel feltűnően sok szovjet ügynök, diplomata, tiszt betegedetett meg; különös kisugárzása tán a földünknek, hogy megtizedeli a ránk kezet emelőket”? 

Ami már most a többek felháborodását is kiváltó január eleji adást illeti..., nos szerintem csupán annyi történt, hogy Szaniszló kolléga az új világrend felvázolásakor a szokásosnál „kissé” jobban elengedte a fantáziáját, ezért aztán furcsa dolgokat mondott. Megtudtuk például, hogy a „liberális fajzat” annak tudatában készíti elő a világhatalmi váltást, hogy Kína pénzügyeit is ők irányítják majd, „csakhát a kínaiak ferde szemmel méregetik a liberális kémcsőpárlatokat”, illetve, hogy „a nyugati civilizációnak vége (...) Európa és Észak-Amerika retteghet, mert hamarosan az elnyomott és megalázott színesbőrű lakosság lesz többségben: feketék, barnák sárgák; és 2030-ra az összes nyugat-európai és észak-amerikai városban – teljes joggal – ők veszik át a hatalmat, a fehérek pedig a falvakba szorulnak vissza”. Ennél is meghökkentőbb volt az az eszmefuttatás, miszerint „a londoni liberális demokrácia szerb terroristákat, a szerb al-Kaidát támogatva kiprovokálta az első világháborút, majd francia sameszei által létrehozva a versailles-i, trianoni diktátumot, kiprovokálta a második világháborút is; Magyarország – Angliával ellentétben – ellenezte a háborút, mi a nemzetközi terrorizmus ellen léptünk fel”. De persze, nem csupán a szigetországról hallottunk izgi  dolgokat... Romániáról megtudtuk például, hogy „hányódik, mi meg tőle”, Amerikáról, hogy „nem fűt minket, csak hadba küld bennünket”, Izraelről, hogy „nem ad gázt nekünk, csak visz..., ha Chicagóban pert nyer ellenünk MÁV-ügyben”, Obamáról pedig, hogy a személyében „a rabszolgák vették át a hatalmat az USA-ban, törlesztve a megaláztatásokért”. És akkor még az „Oroszország Európa fő energiaforrása, nélküle egyszerűen megfagyna Európa; befagyna még a liberális homokos sapiensek akármicsodája is”-szerű utánozhatatlan verbális bravúrokat nem is említettük. Na, egyszóval én csupán annyit mondhatok: el a kezekkel Szaniszló Ferenctől! Már csak amiatt is, mert ebben a szerencsétlen országban nem sok alkalmunk van felhőtlenül röhögni. Azt a keveset igazán nem kellene sajnálni tőlünk.