Iszapkatasztrófa: Nem szükséges a talajcsere

Az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint a kiömlött vörösiszap a lúgos hatást leszámítva nem tartalmaz olyan mennyiségű vegyi anyagot, amely túllépné az egészségügyi határértéket, mondta el lapunknak Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

A főtitkár elmondta, hogy az érintett mintegy 800 hektár termőterületet a lúgos hatás semlegesítését követően három kategóriába lehet sorolni. A tározóhoz közeli területek, melyeken termelés nem folytatható, a salakanyag felszedését követően sem. Ezeket a területeket ki kell vonni a termelés alól és energianövényzet-termelésre lehet hasznosítani, esetleg erdőtelepítésre alkalmasak.

Az ajkai katasztrófáról minden információ egy helyen itt!

A második kategóriába eső területeken elegendő lehet a jelenlegi ismeretek szerint a lúgos hatás semlegesítése. Azonban ezen területek sem lesznek alkalmasak mezőgazdasági termelésre a felső talajréteg cseréje nélkül. Ezen területek helyreállításának is legegyszerűbb módja a tulajdonosok kártalanítása és a termelés alól való kivonás, nyilatkozta lapunknak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa.

A harmadik kategóriába eső területek szennyezettségi szintje alacsony. Ezeken a területeken a gyors kármentesítést követően új nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termelés folytatása a továbbiakban is lehetséges. Azonban ezeken a területeken a termés-átlag csökkenése várható.

Ha érdekli, hogy a Levegő Munkacsoport véleménye szerint mi az érintett területek helyreállításának legegyszerűbb módja, akkor kattintson ide