Csalás és korrupció tekintetében a középmezőnyben vagyunk

Fontos előrelépés történhet a magyar EU-elnökség ideje alatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) reformja kapcsán – mondta el lapunknak a szervezet ügyvezető főigazgatója. Nicholas Ilett-tel az OLAF Csalásellenes Kommunikátorok Hálózata (OAFCN) által szervezett budapesti szeminárium idején beszélgettünk.

- Hogyan oszlanak meg a csalások? Vannak különösen renitens tagállamok az EU-ban?

- Nehéz megítélni, hogyan oszlik meg az uniós költségvetéssel szembeni visszaélés a tagállamok között. Például a jó hatékonyságú felderítés egy országban könnyen sugallhatja azt, hogy ott sokkal elterjedtebb a korrupció és a csalás, mint más, rosszabb felderítési mutatójú államokban. Léteznek bizonyos állandó problémák néhány, a szervezett bűnözés által érintett területen. Még a régebbi tagállamok esetében is igaz ez, nem csak az utóbbi néhány évben csatlakozottaknál.

- Vannak jellemzőbb visszaélési formák?

- Óriási a diverzifikáció. Nagyban függ ez attól is, hogy az uniós költségvetés mely területével kapcsolatban kutakodunk. A büdzsé bevételi oldalán sokat foglalkozunk vámcsalással, különös tekintettel a cigarettacsempészetre, amelyben komoly ismeretekre tettünk szert, és globális koordinálószerepet látunk el. Az uniós költségvetés kiadási oldalán a közbeszerzések jelentenek mindig nagy kockázatot. Legyen szó egy tagállamról vagy valamilyen helyi igazgatási szervről vagy akár az Európai Bizottság által közvetlenül végrehajtott közbeszerzésekről.

- Milyennek ítéli a magyarországi helyzetet?

- Vannak olyan tagállamok, amelyekkel nagyon magas szintű az együttműködés, és nagyon nagy a folyamatban lévő vizsgálatok száma. Magyarország nem tartozik közéjük. Magyarországgal az együttműködés nem túl mély, de ezzel párhuzamosan különösebben nagy problémáink sincsenek. Úgy mondanám, az önök hazája valahol a középmezőnyben van. Az együttműködés tekintetében korábban gondot jelentettek számunkra a magyar jogszabályi keretek.

Az interjú teljes terjedelemben itt olvasható!