2010.06.24. 06:00
Sólyom megy, Schmitt jön
Schmitt Pál ma mutatja be a fideszes képviselőknek a programját, s csak a jövő héten szavaz róla a parlament, de gyakorlatilag eldőlt, augusztus ötödikétől a többszörös volt nagykövet, a Magyar Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke lesz a magyar államfő. Ez az érdeklődő közvélemény számára nem jelent meglepetést, hiszen már hetek óta nyílt titok volt, hogy a Parlament elnöke költözik be a nyár végén a Sándor-palotába, az ő helyére pedig Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke az első számú esélyes.
Jó ideig nehezen lehetett volna elképzelni, hogy a jelenlegi kormánypártok nem adnak újabb öt évet a köztársasági elnöknek, hiszen öt évvel ezelőtt mindent fortélyt bevetettek, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány ellenére az ő jelöltjük legyen a befutó. De amikor Pokorni Zoltán alelnök idén április végén, már a választás második fordulóját követően egy reggeli tévéműsorban azt mondta, szerinte nem Sólyom Lászlónak hívják majd pár év múlva a köztársasági elnököt, már nem lehetett kétséges, a döntés megszületett, s váltanak. Egyébként amikor az államfő munkatársait faggatták arról, hogy Sólyom László vállalkozna-e újabb ciklusra, mindig egy tavaly év végi interjújára hivatkoztak, miszerint, ha felkérnék őt a feladatra, megfontolná a döntést. Azaz nem zárkózott volna el, de túlzottam nem is volt ambiciózus.
A nagy kérdés persze az, miért nem kap lehetőséget a hosszabbításra Sólyom, akit mindenki szuverén – durvább megközelítésben megosztó – személyiségnek tart, ugyanakkor jogi szaktekintélynek is, hiszen hosszú ideig az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Az államfő az elmúlt években elég sok gesztust tett az akkori ellenzéknek, több nyilatkozatában meglehetősen nyíltan a Fidesz és a KDNP mellett foglalt állást. Az egyik legnyilvánvalóbb politikai állásfoglalása az volt, amikor szorgalmazta az előrehozott választásokat, s az őszödi beszéde miatt is keményen bírálta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt. S a szociális népszavazás idején is a Fidesz mellett tette le a voksát. Másfelől politikai vétókkal is nem egyszer tört borsot a Gyurcsány-kormány orra alá.
Amióta pedig a Fidesz-KDNP van hatalmon, túl sokat nem tehetett keresztbe az Orbán-kormánynak, bár egy két frissen hozott törvénybe „belekötött”. Nem értett egyet például a kormánytisztviselők indoklás nélküli elbocsátásával, az alkotmánybírók választásának megváltoztatásával. Mindez azonban nem lehetett elég ok a menesztésre, főleg annak tudatában, hogy a váltásról szóló döntés már jóval ezen államfői lépések előtt megszületett.
