Klímabarát reform-kavalkád

A Knauf Insulation által a Világgazdaság Online szerkesztőségének küldött kutatás szerint a családi házak utólagos hőszigeteléséhez is igénybe vehető támogatás ugyanis alacsony mértékű az érdemi változás eléréséhez a családi házak energiahatékonyságának javítása terén. A magyar lakásállomány, ezen belül is a társasházak energiahatékonyságát pedig a távhő ÁFA-jának 25-ről 5 százalékra történő mérséklése fogja vissza.

Hazánkban a 4 milliós lakásállomány közel 70 százaléka, azaz mintegy 2,8 millió ingatlan családi ház, 800 ezer otthon pedig iparosított technológiával épített lakás, amelyeknek csak egy elenyésző hányada, a 2007 után épültek tekinthetők energetikailag megfelelőnek. Korábban épült társaik összességében kétszer több energiát használnak fűtésre, mint egy nyugat-európai ingatlan, miközben energiafogyasztásuk háromnegyedét a fűtés teszi ki.

„A legnagyobb megtakarítást otthonaink hőszigetelésével lehetne elérni, de ehhez egy valóban ösztönző támogatási rendszer kialakítására van szükség” – véli Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Megítélése szerint ugyanis a jelenlegi, Klímabarát Otthon program keretében igénybe vehető 30 százalékos támogatás nem fog tömeges felújítási kedvet generálni.

A Knauf Insulation szakértői szerint éppen ezért égető szükség van arra, hogy minél előbb létrejöjjön egy életképes, sokak által elérhető energiahatékonysági beruházás ösztönző rendszer.

Úgy tűnik, ennek szükségességét már a politikai pártok is felfedezték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke például a Hír TV Rájátszás című műsorának hétfői adásában jelentette be, hogy ha kormányra kerülnek, akkor egy úgynevezett „zöldbankot” hoznak létre, amelynek az lesz a feladata, hogy finanszírozza a panel-felújítási programot és az átállást az energiatakarékos fűtésmódokra.

A Fidesz elnöke szerint a konstrukció úgy tenné lehetővé a panellakások felújítását és energiatakarékos fűtési üzemmódra való átállást, hogy az közben egyetlen fillérjébe sem kerülne az érintett lakóknak. Az azonban egyelőre még nem dőlt el, hogy a "zöldbank" teljesen önálló intézmény legyen, vagy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szakosított intézete. Nyakó István, az MSZP szóvivője szerint azonban a zöldbank csupán a Fidesz újabb kampány-blöffje, amelyet "a Fidesz elnöke csupán azért gyömöszölt be utólag, mert túl sokan kritizálták, hogy évértékelő beszédében nincsenek konkrétumok."

Ígérgetés vagy sem, az biztos, hogy valamilyen változásra mindenképpen szükség van az energiahatékonyság terén. Egyrészt azért, mert egy jól működő energiahatékonysági rendszer segítené a magyar építőipar kilábalását a válságból.

A Knauf Insulation számításai szerint, ha minden évben a magyar családi ház-állomány 10 százalékát leszigetelnénk, az 10 éven keresztül csaknem 80 ezer embernek adna munkát az építőiparban.

Mindemellett egy sikeres beruházással javulhatna a magyarországi épületek energiahatékonysága is. A felmérés szerint ugyanis a felhasznált energia 70 százalékát fűtésre és egyre nagyobb arányban hűtésre, 14 százalékát a használati meleg-víz előállítására, 16 százalékát pedig egyébre fordítjuk. Tehát a legnagyobb megtakarítás a fűtési energiaszükséglet csökkentésével, azaz szigetelés alkalmazásával érhető el.

Ha minden hazai lakóépület megfelelően lenne szigetelve, e mennyiség 50 százaléka – csaknem 3,5-3,7 milliárd köbméternyi gáz – minden évben megtakarítható lenne. A megtakarítással elméletileg minden évben 472 milliárd forint lenne megspórolható. Ebből a pénzből 3 olyan stratégiai gáztározót lehetne építeni, mint amelyet 2009 októberében adtak át Szeged határában 150 milliárd forintos beruházással.

A hazánk 84,7 millió tonnás szén-dioxid kibocsátásának 30 százaléka, otthonaink téli fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe. Épületeink megfelelő szigetelésével e szén-dioxid mennyiség, azaz 7,4 tonna/fő szén-dioxid kibocsátása elkerülhető lenne. Ráadásul Magyarország ezzel könnyen teljesíteni tudná az EU tagállamai számára meghatározott cél értéket, amely 2020-ig - az 1990-es bázisévhez képest – 20 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkentést ír elő a tagállamoknak.