2009.10.11. 10:23
SZDSZ: Most jött el a vég! Interjú a liberális pártépítéssel kapcsolatban Retkessel
Gyökeresen új korszak kezdődött a párt életében, patrióta liberális pártot építünk - mondta Retkes Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt.
- Tudja, milyen feladatot vállalt?
- Az SZDSZ 21 éves rendszerváltó párt minden értékével és hibájával együtt. Büszkén vállalom, hogy elnöke lehetek annak a szövetségnek, amely Göncz Árpádot adta az országnak. Az SZDSZ mély válságban, nehéz helyzetben van. Ez elsősorban a felerősödő szélsőjobboldaliságnak és a párt nem kellően következetes és hiteles politizálásának az eredménye. A 2002-től 2009 nyaráig tartó időszak részeredményeit és hibáit hosszasan lehetne elemezni, de tény: folyamatosan csökkent a párt társadalmi támogatottsága. Az európai parlamenti választásokon elért 2,16 százalékos eredménnyel a választók határozottan megbüntettek bennünket. A nyáron új elnököt és ügyvivői testületet választottunk. Új korszak kezdődött.
- Új műsorhoz új férfi kell? A megújulást az új személyek garantálják?
- Nem csupán, de ez a liberalizmus, a szabadság és a szolidaritás elvét megőrizve új értékek megjelenését is jelenti. És egyben az SZDSZ politizálási stílusának megváltozását is jelenti.
- Miben rejlik a változás?
- A változásnak négy területe van. Fontos vezérlő elv, hogy a haza és haladás, a hazaszeretet és a liberalizmus összetartozó fogalmak. 2010-es évek Magyarországán lehet egy patrióta liberális pártot építeni. Deák, Eötvös és a huszadik századi liberálisok öröksége ezt mutatja nekünk, csakúgy mint a mai európai liberalizmus. Az Európai Parlament liberális frakciójában olyan demokraták ülnek, akik nemzeti érdekeket képviselnek. A másik fontos változás, hogy megszüntettük a párt Budapest-centrikusságát. Felszámoltuk a főváros-vidék törésvonalat.
Szeretnénk világossá tenni, hogy az SZDSZ-nek csak országos pártként van esélye a megújulásra. A magyar társadalom négyötöde Budapesten kívül él. Számunkra nagyon fontosak a megyei választmányok, a helyi csoportok. Ez lehetővé teszi, hogy az eddigieknél hangsúlyosabban foglalkozzunk a vidék problémáival, az infrastruktúra- és munkahelyteremtéssel, a források hatékony felhasználásával és a modern agrárgazdasággal. Megváltoztatjuk a politizálás stílusát is. Le kell szállni a magas lóról, hogy végre a társadalom valódi problémáival foglalkozzunk. Szerényebb, de határozottabb liberális pártot akarunk építeni, amely szavahihető és számon kérhető. Nem fordulhat elő többé a szabad demokratákkal az, hogy hétfőn egy fontos kérdésről mondanak valamit, majd szerdán ezt megváltoztatják. Szinte minden politikai erőre rávetül a korrupció árnyéka: a megújult SZDSZ azt szeretné megmutatni: hogyan lehet egy kis parlamenti pártnak átláthatóan működni.
- Úgy gondolja, hogy ezzel vissza tudják szerezni a választók bizalmát?
- Azt csak a napi, apró munkával és hosszabb távú építkezéssel tudjuk visszaszerezni.
- Milyen mély gödörben van a SZDSZ? Elég mélyre ástak, hogy erre az alapra felépíthessék a kilábalási stratégiát?
- Szembenéztünk a realitásokkal, a szervezeti és gazdálkodási problémákkal. Takarékos üzemmódra tértünk át. A politizálásban is szembe kell nézni azzal, hogy különösen vidéken időnként nehéz volt vállalni a párthoz tartozást, miközben ott ők tisztességesen és becsületesen dolgoztak. Korábban húsz százalékos pártban gondolkodtak, mi most egy nagyon takarékos, átlátható gazdálkodást vezettünk be. Ígéretekkel, lózungokkal nem lehet változtatni. Az SZDSZ csak folyamatos munkával képes újraépíteni a hitelességét.
- Hol tart az elnökjelölti ígéretek végrehajtásával? Megnyilvánulásaival gyorsan kivívta a nagy öregek rosszallását... Miért van ez a fajta sértődés?
- A párton belül az elmúlt időkig legalább egy évtizedes törésvonalak voltak. Most jött el a vég! Az úgymond nagy öregek elévülhetetlen érdemeket szereztek a demokratikus ellenzék tagjaiként, majd a kilencvenes évek parlamenti politizálásában. Ugyanakkor az SZDSZ-t fémjelző vezetők sok hibát is elkövettek. Erről a választók mondtak véleményt. Sokan ma már nincsenek velünk. Ezt nehéz volt feldolgozni, de tőlük kellene megkérdezni, hogy miért sértődötten és miért támadással reagálnak? Sem a sárdobálásban, sem a személyeskedésben nem veszek részt.
Az interjú teljes terjedelemben itt olvasható