Soros: Drágán fizet a világ egy filozófiai elmélet ismeretének hiánya miatt

A magyar származású pénzügyi guru szerint a pénzpiacokat szabályozó és felügyelő hatóságoknak nem a piac mindenhatóságából és az általános egyensúlyelméletből kellene kiindulniuk, ahogy azt a klasszikus közgazdaságtan tanácsolja. A piaci szereplők világlátása, tudása és információval való ellátottsága ugyanis mindig torz és részleges. A téves nézetek pedig helytelen cselekvést szülnek, ami aztán visszahat és befolyásolja magát a piaci helyzetet is.

Soros György korábbi cikke a Világgazdaság Online-on!

 
Ez a reflexivitás lényege: a piaci szereplő döntései megváltoztatják a piaci környezetet. Mivel még a megfigyelők magatartása is befolyásolja a megfigyelt jelenségek lefolyását, ezért a közgazdaságtantól nem lehet olyan általános érvényű igazságok kimondását elvárni, mint a természettudományoktól. „Kritikusaim azt mondják, ez magától értetődő. Igazuk is van, de a reflexivitás mai közgazdasági és pénzügyi jelentőségét mégsem ismerték fel” – fejtegette Soros, aki (mint előadásában elmondta) ma is bukott filozófusnak tartja magát.
 
A reflexivitás általános jelenségének piaci következménye a bizonytalanság. A piaci szereplők viselkedése ugyanis lehetetlenné teszi az ok és az okozat világos elkülönítését. Az eseményeket befolyásolja, mit gondolnak róla a piaci résztvevők és vice versa: a résztvevők nézeteit is befolyásolják az események. Az ebből adódó félreértések és a téves világlátások igen nagy szerepet játszottak a világtörténelemben, a 2008-as piaci összeomlás is ilyen reflexív esemény volt – mondta Soros.
 
A reflexivitás következménye, hogy a pénzpiacok hajlamosak a túlárazásra, a buborékok kialakulására. A mostani válság során egy olyan szuperbuborék pattant szét, amely már 1980 óta nőtt. Ezért a szabályozó és felügyeleti hatóságoknak kell beavatkozniuk a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető buborékok kialakulásának megakadályozása érdekében – mondta Soros.