Öt jobboldali párt alakít kormányt Lettországban

A koalíciót Dombrovskis pártja, a jobboldali liberális Új Idő mellett a nacionalista Polgári Szövetség és három eddigi kormánypárt, a Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége, a magát hagyományos nemzeti pártként meghatározó Néppárt, valamint a Zöldek és Földművesek Szövetsége alkotja.

A korábbi koalíciós partnerek közül egyedül az eddigi miniszterelnök, Ivars Godmanis keresztény értékrendű pártja, a Lettország Első Pártja/Lett Út nem kap helyet az új kormányban.

Három kulcsfontosságú tárca a mostanáig ellenzékben lévő jobboldali liberálisok irányítása alá kerül. A pénzügyminiszter várhatóan Einars Repse volt kormányfő, az Új Idő alapítója lesz. A gazdasági tárca várományosa Artis Kampars, új belügyminiszterként Linda Murniece neve merült fel.

A Haza és Szabadság Konzervatív Szövetsége öt minisztériumot kap, feltehetően annak ellensúlyozásaként, hogy átengedte a kormányfői posztot. Maris Riekstins külügyminiszter, Edgars Zalans regionális fejlesztési miniszter és Ivars Eglitis egészségügyi miniszter a helyén marad. A január közepén kitört rigai zavargások kezelése miatt bírálatok kereszttüzébe került eddigi belügyminiszter, Mareks Seglins viszont az igazságügyi miniszter bársonyszékébe ül át.

A Zöldek és Földművesek Szövetsége négy minisztériumot kap, a két nacionalista párt - a Néppárt és a Polgári Szövetség - pedig a közlekedési, illetve a védelmi tárcát ellenőrzi majd. Az öt kormánypártnak kényelmes, 64 mandátumos többsége van a 100 tagú parlamentben. Az előző jobbközép kabinet másfél hete kényszerült lemondásra a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a kormánypártok közötti hatalmi harcok miatt. Az új kabinettől, amelyet a 37 éves Dombrovskis személyében egy volt pénzügyminiszter vezet, mindenekelőtt azt várják, hogy megakadályozza a gazdasági válság mélyülését és a nehéz pénzügyi helyzet rosszabbra fordulását. A 2,3 milliós EU-tagországban idén a gazdasági növekedés 12 százalékos visszaesésével számolnak, miközben a kabinetnek további drasztikus megszorítási intézkedéseket kell végrehajtani azért, hogy hozzájuthasson a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a skandináv országok összesen 7,5 milliárd eurós mentőhiteléhez.

A gazdasági recesszió miatti népharag január közepén már odáig fajult, hogy tüntetők megpróbálták megostromolni a parlamentet. Az épületet védő rendőrökkel vívott összecsapásban több mint negyvenen megsérültek. Ez volt a legsúlyosabb zavargás Lettországban azóta, hogy a balti köztársaság 1991-ben kivált a Szovjetunióból és visszanyerte függetlenségét.