2009.03.09. 11:30
Messze még a pénzügyi szektor nyugvópontja
A súlyos recesszió még előttünk áll, és egyelőre nem látni a végét. A Raiffeisen Capital Management elemez.
Regionális áttekintés
A globális gazdasági adatok a világ csaknem minden térségében az ipari termelés erőteljes csökkenéséről és ezzel összefüggésben a világkereskedelem nagyfokú hanyatlásáról tanúskodnak. A fejlett és a feltörekvő országok egyaránt történelmük egyik legsúlyosabb recessziója előtt állnak – vagy már javában tapasztalják annak hatásait. A pénzügyi szektor sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem jut nyugvópontra.
A bankok államosításának mértékével, valószínűségével, szükségszerűségével és megvalósíthatóságával kapcsolatban napról-napra változó tartalmú jelentések és előrejelzések szítják a bizonytalanságot, s ismét nagymértékben fokozzák a banki részvények volatilitását. A közép-kelet-európai államok legfontosabb kereskedelmi partnerének számító euróövezet növekedési rátái az USA-éhoz hasonlóan komor képet mutatnak. A teljes 2009. évre vonatkozóan az RCM az euróövezet esetében a GDP 2,2 százalékos csökkenésére számít. Február elejei ülésén az EKB a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot.
A gazdasági gyengülés és az erőteljesen csökkenő inflációs ráták miatt a piaci szereplők a közeljövőben mégis inkább a kamatok további jelentős csökkenésére számítanak. A közép- és kelet-európai országok az év első két hónapjában erős nyomás alá kerültek. Az előre jelzettnél mélyebb gazdasági válságba sodródó nyugat-európai országokkal való erőteljes gazdasági összefonódásuk következtében ugyanis a válság hatásai egyre jobban begyűrűznek a helyi nemzetgazdaságokba.
A kelet-európai országok növekedési kilátásait folyamatosan lefelé korrigálják, amire a térség legnagyobb országainak jegybankjai kamatcsökkentésekkel reagáltak. Mivel az utóbbi hónapokban főként a kelet-európai devizák erőteljesen leértékelődtek az euróval és a dollárral szemben, felszólalásaikban végül már a térség politikusai és jegybanki vezetői is eltúlzottnak és nem kívánatosnak minősítették a devizák alakulását, és egyúttal lehetséges ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba. Ezek az eleinte csak verbális, ugyanakkor nyilvánvalóan koordinált intervenciók egyelőre stabilizálták a devizákat. Az elkövetkező hetekre vonatkozóan azonban a kelet-európai devizák esetében továbbra is fokozott volatilitással kell számolni.
Magyarország
A befektetők újból fokozódó kockázatkerülésének és a térséget érintő kedvezőtlen hírek áradatának hatására a forint februárban ismét nyomás alá került. A magánháztartások idegen devizában való nagyfokú eladósodása miatt a magyar jegybank aggodalmának adott hangot a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erőteljes leértékelődésével kapcsolatban, s ebben a helyzetben február végi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot.
A jelenlegi konjunkturális környezetben a kamatcsökkentés ugyan kedvező lenne, azonban hozzájárulhatna a forint további leértékelődéséhez. A döntés hatására a deviza stabilizálódott, a magyar államkötvények tőkehozamai pedig megőrizték magas szintjüket. Hosszabb távon a magyar államkötvények hozamszintje rendkívül vonzónak tűnik, rövid távon azonban továbbra is a piac fokozott volatilitásával kell számolni.
A magyar részvénypiacon februárban az egész térséghez hasonló kép mutatkozott: különösen a pénzügyi papírok kerültek erőteljes nyomás alá, míg a többi szektor viszonylag jól tudta tartani magát. A MOL olajtársaság és a Magyar Telecom távközlési vállalat árfolyamai meglehetősen stabilak voltak, míg az OTP Bank jelentős árfolyamveszteségeket szenvedett.
Lengyelország
A lengyel zloty februárban is folytatta leértékelődési tendenciáját. Ennek oka a továbbra is csökkenő kamatokra való kilátás és a gazdaság még erőteljesebb gyengülésétől való félelem volt. A térség legtöbb országához hasonlóan Lengyelországban is erősen csökkent az ipari termelés az előző évihez képest, a kiskereskedelmi forgalom volumene is gyors ütemben zsugorodik, a külkereskedelmi forgalom pedig a lanyha külpiaci kereslet hatására mutatott erőteljes visszaesést.
A jegybank a gyenge konjunktúra és a csökkenő infláció miatt február végén az általános várakozásoknak megfelelően további 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Bár a deviza leértékelődése már jó ideje nem került szóba a jegybanknál, a legutóbbi ülés után mégis komolyan elővették a témát. A magánháztartások hitelkintlévőségeinek tetemes részét Lengyelországban is idegen devizában jegyzik. A lengyel döntéshozók e tekintetben késznek mutatkoztak arra, hogy az általuk túlzott mértékűnek ítélt devizaleértékelődést devizapiaci intervenciókkal akadályozzák meg.
Februárban nőttek a lengyel államkötvények tőkehozamai. A piac beárazta a jegybanki kamatcsökkentések ütemével és mértékével kapcsolatban megváltozott várakozásokat. A konjunkturális környezet középtávon valószínűleg tovább csökkenő kamatlábakat és ezzel együtt emelkedő kötvényárfolyamokat idéz majd elő. Rövid távon azonban a deviza megtámogatása érdekében még meg is emelhetik az alapkamatot. A lengyel részvények februárban a pénzügyi papírok magas részaránya miatt a kelet-európai főbb piacok leggyengébb értékalakulását könyvelték el.
A lengyel zloty erőteljes leértékelődése következtében immár néhány olyan vállalat is erőteljes nyomás alá került, amelyek a pénzügyi válság előtt a helyi deviza továbbra is emelkedő árfolyamára spekuláltak, illetve a túl erős zloty ellen lefedezték magukat, s most a származékos ügyletek miatt súlyos veszteségek érték őket. Ezen ügyletek teljes volumenével kapcsolatban mindezidáig csak becslések vannak, amelyek egytől négy milliárd euró összegig terjednek. Amennyiben a vállalatok nem tudnának eleget tenni ezen kötelezettségeiknek, úgy az pótlólagos terhet jelentene a lengyel pénzintézetek számára.
Cseh Köztársaság
A cseh konjunktúra állapotáról elsősorban az ipari termelés (az előző évihez képest 14,6%-os) és a kiskereskedelmi forgalom (az előző évihez képest 2,9%-os) csökkenése fest rendkívül kedvezőtlen képet. A kialakult helyzet miatt a cseh nemzeti bank február elején csökkentette irányadó kamatlábát. Noha Lengyelországhoz és különösen Magyarországhoz képest az idegen devizában való eladósodás problémája Csehországban jóval csekélyebb mértékű, a deviza jelentős leértékelődése erőteljes sokkot jelentene a gazdaság számára.
Éppen ezért a cseh jegybank a cseh korona védelme érdekében egy lehetséges kamatemelést is kilátásba helyezett. Még ha a devizapiacokon stabilizálódik is a helyzet, a jelentősen lassuló gazdaság és az inflációs nyomás hiánya következtében akkor is további kamatcsökkentések várhatók. A cseh kötvények februárban gyengén szerepeltek, ami elsősorban a Komercni Banka papírjának jelentős árfolyamveszteségére vezethető vissza.
A Telefonica O2 CR távközlési vállalat eközben nyilvánosságra hozta legutóbbi üzleti évének adatait, amelyek a várakozásoknak megfelelően alakultak. A társaság a gazdasági visszaesés ellenére a legutóbbi hónapokban is tovább tudta növelni új ügyfeleinek számát a mobiltávközlésen és a szélessávú szegmensen belül.
Kína
A kínai („H“ sorozatú) részvények árfolyama februárban kis mértékben emelkedett. Amíg az USA és Európa fejlett részvénypiacainak egy része erőteljes árfolyam-veszteségeket és többéves mélypontokat tapasztalt, addig Kínában a február a kedvező hírek jegyében telt. A hitelállomány az év elején az előző évhez képest meglepően nagymértékben, több mint 21 százalékkal növekedett. A kínai újév kiskereskedelmi forgalma 19 százalékos növekedésével továbbra is számottevőnek tűnik és kellemes meglepetést okozott.
A kínai részvénypiacok elmúlt hetekben tapasztalt viszonylag kedvező alakulásának egyik lényeges összetevője az 586 milliárd USD összegű konjunktúra-élénkítő csomagtól várt gazdasági fellendülés volt. Noha több tényező is a gazdasági válság enyhülésére utal, az export szektor ismét erőteljes nyomás alá került. Januárban az export volumene az előző év azonos időszakához képest 17,5 százalékkal csökkent. 2008-ban a kínai kormánynak még szembe kellett néznie az erőteljes árnövekedések problémájával, 2009 januárjában azonban az éves inflációs ráta már csupán 1 százalék volt.
Ágazati szinten az RCM az infrastruktúra-szektort vonzónak tartja, mivel ez várhatóan nagymértékben profitál majd a kormány konjunktúra-élénkítő csomagjából. A vállalatoknál ennek első jelei valószínűleg már a következő hónapokban megmutatkoznak, jelentősebb hatások azonban csak az év későbbi részében vagy 2010-ben lesznek tapasztalhatók. A távközlési vállalatok és a biztosítótársaságok az elkövetkező hónapokban minden bizonnyal stabilizálódnak majd, és magas készpénz-pozícióik és meglehetősen stabil cashflow-juk alapján viszonylag védekező jellegű befektetést kínálnak a nehéz gazdasági környezetben.
India
Az indiai részvénypiacnak februárban a nemzetközi piacokkal összhangban árfolyamveszteségeket kellett elszenvednie. Mind a kismértékben visszaeső ipari termelés, mind az export zsugorodó volumene rányomta bélyegét az árfolyamokra. A reálgazdaság élénkítése és a hitelállomány növekedésének fenntartása érdekében az állami bankok elsősorban az infrastrukturális területen tevékenykedő vállalatoknak nyújtottak új hiteleket.
Ennek köszönhetően a hitelállomány januárban 19 százalékkal növekedett. Az RCM továbbra is óvatos az indiai gazdasági növekedéssel kapcsolatban, legalábbis egészen az április/májusra kitűzött parlamenti választásokig. Ágazati szinten az RCM állandó és viszonylag biztos cashflow-juk alapján továbbra is az infrastrukturális területen és a távközlési szektorban tevékenykedő vállalatok iránt érdeklődik. Vállalati szinten a BHEL infrastrukturális vállalat 500 millió euró ellenértékben tudott szénerőművek építésére szóló új megbízásokat szerezni.