2009.03.03. 14:01
Hogyan osztozzunk meg élettársammal a közösen gyűjtött vagyonon?
Olvasónk tizennégy évig élt együtt egy férfival, akivel most szakítani akar. A kapcsolatba az asszony nem kevés pénzt vitt, és ezt most szeretné visszakapni.
Az együttélés időszakában a felek között vagyonközösség jön létre – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Ez hasonló a házastársakéhoz, de a két kapcsolat gazdasági szempontból jócskán különbözik. A házasság idején szerzett javak váláskor általában fele-fele arányban illetik meg a férjet és a feleséget. Az élettársak viszont a szerzésnek megfelelően osztoznak. Szakításkor mindenki azt viszi magával, amit a kapcsolatba belefektetett.
Ha az asszony áldozott az együttélésre, a férfi meg csak herdált, akkor a pénz az asszonynak jár. Adott esetben a férfinak fizetnie kell. Amennyiben a felek nem tudnak egymással békésen elszámolni, együtt és külön-külön is bírósághoz fordulhatnak. Kérhetik, hogy polgári peres eljárásban szüntessék meg az élettársi vagyonközösséget. Ilyenkor a bíró, azaz a törvény képviselője, a „kívülálló harmadik” dönti el, mi legyen a közös vagyon sorsa. Azaz miképpen osztozzanak rajta a vitatkozó felek.
Ha egy ilyen perben követelésünk van, bizonyítanunk kell annak jogosságát. Vagyis azt, hogy a javakat, amelyekre igényt tartunk, mi hoztuk a kapcsolatba. Bizonyíthatunk számlákkal, illetve tanúkkal, akik tisztában vannak vele, ki mit fektetett bele az együttélésbe.
Sokan mondják, a házasságlevél csupán egy fecni. Mint a fenti helyzet mutatja, ez nem így van. Az élettársi vagyonközösség megszüntetése adott esetben nehézkesebb lehet, mint ha a felek házasságot kötöttek volna. (Habár vita az utóbbi helyzetben is lehet.) Arról nem beszélve, hogy az élettársak nem örökölhetnek egymás után.