2009.03.12. 20:49
Hadsereg nélküli biztonság - 10 éve vagyunk NATO-tagok
Pontosan tíz esztendővel ezelőtt csatlakozott hazánk az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) és az évforduló alkalmából a Külügyminisztérium nemzetközi konferenciát szervezett.
„NATO-taggá válásunk része volt visszatérésünknek az európai közösségbe, ahová a kommunizmus előtt tartoztunk, s amiért már 1956-ban hősies, de magára hagyott szabadságharcot vívtunk” – olvasták fel Sólyom László levelét.
Az államfő szerint a NATO követelményeire való áttérés nem egyszerűen a haderő modernizációját, hanem gyakorlatilag a teljes filozófiai, szervezeti, személyi és felszerelésbeli kultúraváltást jelentette.
A NATO-ig meg sem állnak a balkáni államok
„Horvátország és Albánia is a NATO teljes jogú tagjává válik áprilisban” – mondta Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár. A kihívások között említette az afganisztáni szerepvállalást, az Oroszországgal folytatott viszonyt, valamint azt, hogy a NATO megtalálja a megfelelő megoldást az új kihívásokra, így például az internetes bűnözésre.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a biztonsági kérdések közül a legtöbb nem kezelhető katonai eszközökkel. Ezek között van az energiabiztonság, a klímaváltozás és az édesvízkészletek problémája. „A terrorizmus kérdésében azonban a NATO katonai feladatai tartósan fennmaradnak” – hangsúlyozta.
Jeszenkyvel kezdődött a kaland
A magyar-NATO kapcsolatok felvételét 1990. június 27-étől számítjuk, amikor Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter személyében először látogatott magyar kormánytag a NATO brüsszeli központjába. A következő kulcsdátum 1997. július 8., amikor a Szövetség Magyarországot meghívta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.
A magyar NATO-csatlakozásról szóló hazai népszavazás meggyőző eredménnyel zárult, így hazánk 1999. március 12-én hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált. Alig néhány nappal később lehetőség is nyílt a szövetségesi elkötelezettség bizonyítására, miután a NATO a koszovói válság nyomán elindította légi hadműveletét.
Magyarország 2006 óta működtet 350 fős tartományi újjáépítési csoportot Afganisztán északi részén, Baglán tartományban. A csoport hároméves mandátuma idén ősszel jár le. A legújabb vállalás, hogy 40 fős lövészszakaszt küldünk Afganisztánba az augusztusi elnökválasztás biztosítására. Ők önként jelentkeztek a közel 20 ezer fős állományból.
Szekeres visszaszólt Obamának
A négynapos amerikai látogatáson tartózkodó Szekeres Imre honvédelmi miniszter kifogásolta, hogy Barack Obama elnök korábban a magyar és az ukrán gazdasági problémák begyűrűzésére figyelmeztette a legfejlettebb országokat. Szekeres szerint az Obama-adminisztráció vette a jelzést. „A Pentagon elégedett az afganisztáni magyar szerepvállalással, nem kéri Budapest meglévő kötelezettségeinek fokozását, így az áprilisi NATO-csúcson nem teszek új felajánlást” – fogalmazott Szekeres, miután Washingtonban tárgyalt Robert Gates védelmi miniszterrel is.
Lassan növekvő védelmi kiadások
A problémákra 2007-ben a brit konzervatívok világítottak rá, akik felfüggesztették volna Magyarország NATO-tagságát a védelmi kiadások szerénysége miatt. „Beléptek a NATO-ba, zsebre vágták a biztonsági garanciákat, majd csökkentették védelmi kiadásaikat” – hangzott a jogos kritika. A pénzügyi helyzet azóta sem lett sokkal jobb. A Szekeres Imre honvédelmi miniszter által ismertetett nemzeti katonai stratégiából ugyanis kiderült, hogy a kormány 2013-ig a GDP 1,3 százalékát meghaladó mértékben növelné a védelmi kiadásokat. A 2009-es költségvetésből mintegy 300 milliárd forint jutott a honvédelmi tárcának, ez a GDP 1,17 százalékát jelenti.
