2009.03.30. 10:33
Évtizedes csúcson a munkanélküliség
Évtizedes csúcsra ugrott a munkanélküliség, ez már az egyre mélyülő recessziót jelzi. Az inaktívak is jóval többen lettek, sokan a nyugdíjba menekülnek.
A munkanélküliség ugrásszerű növekedése jelzi, amit már a híradásokból lehetett sejteni: tömegével szűnnek meg a munkahelyek. A december és február közötti időszakban 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, szemben az előző időszaki 8,4, és az egy évvel korábbi 8 százalékkal. Az adat messze a legrosszabb a 90-es évek első fele óta, és ilyen jelentős ugrásra nincs példa a KSH adataiban.
A leépítési hullám egyelőre nagyrészt a külkereskedelmen keresztül az exportőr vállalatokat érintette, de elkerülhetetlennek látszik a belföldi keresletet kielégítő cégeknél is egy hasonló hullámra lehet számítani. A foglalkoztatottak száma 3 millió 790 ezerre csökkent, a munkanélkülieké 378 ezer főre emelkedett. Az előző időszakhoz képest 49 ezerrel csökkenő foglalkoztatotti létszám alig több mint fele jelent meg munkanélküliként, közel 20 ezren elhagyták a munkaerőpiacot. Az év végén rendszerint megnő a nyugdíjazások száma, így ez lehetett a fő tényező az inaktivitás hirtelen megugrása mögött. Az időszak során a 15–64 éves népesség 61,0 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottsági ráta is tovább csökkent, a nemzetközi összehasonlításban azonban még kérdéses, hogy hogyan alakul a – korábban igen gyenge – pozíciónk, ugyanis a munkanélküliség az átlagosnál kisebb mértékben emelkedett.
A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 762 ezer volt, ami 64 ezer fővel maradt el az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 55,4 százaléknak felelt meg, azaz az előző év azonos időszakához képest 0,9 százalékponttal csökkent. A munkanélküliek száma további növekedést mutathat, egyes számítások összesen 100 ezernél is több munkahely megszűnését valószínűsítik, és az állástalanság 9,5-10 százalékra emelkedését. Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő januárban: EU-15: 8,3 százalék, EU-27: 8,0 százalék, Magyarország: 9,0 százalék.)
Az álláskeresők számának megugrása a munkanélküliek korösszetételét is némileg átrendezte, csökkent a 25 év alattiak, és nőtt az ennél idősebbek aránya a korábbi évhez viszonyítva. A munkanélküli-státusba történő beáramlás növekvő intenzitása miatt csökkent a munkanélküliség átlagos időtartama (jelenleg 17,4 hónap). A tartósan, legalább egy éve munkanélküliek aránya így is magas, közel 45 százalék.