2009.01.25. 07:00
Meg kell küzdeni a frekvenciákért
Pályázat továbbra sincs, de elképzelhető, hogy novembertől elhallgat a Danubius és a Sláger rádió. Ha jön más rádió jobb ajánlattal, új programok születhetnek.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke tovább harcol saját testületének tagjai ellen. Majtényi László továbbra sem érti, miért nem hajlandók a pártok által delegált tagok kiírni a pályázatot a Danubius és a Sláger rádió frekvenciáira, holott ez törvényi kötelezettség lenne.
[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Bumerángosok külső helyszínen. Boross Lajos (balra) szerint a hosszú távú ötletek kiagyalásánál elbizonytalanítja őket a jelenlegi helyzet.
[/caption]„A következő, februári testületi ülésen is ott lesz frekvenciapályáztatás ügye. Nem vagyok jós, de remélem, hogy a bizottság megváltoztatja korábbi döntését” – mondta szerkesztőségünknek Majtényi László. Az elnök továbbra is fenntartja különvéleményét: törvénysértő a testületnek az a határozata, aminek értelmében a Sláger és a Danubius frekvenciáinak megpályáztatását elhalasztják. Ezt azzal indokolta, hogy a médiatörvény módosítását a köztársasági elnök nem írta alá, hanem véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. Így nem léphetett hatályba az a módosítás, ami szerint a két nagy rádió pályázat nélkül újabb öt évre megkapta volna a frekvenciáit. Majtényi szerint a hatályos jogszabályok alkalmazására köteles állami szervek, köztük az ORTT törvényes döntést kizárólag a médiatörvény hatályos rendelkezései szerint hozhat.
„Az országos rádiós frekvenciákkal jelenleg rendelkező Danubius és Sláger rádió műsorszolgáltatási jogosultsága 2009. november 19-én lejár, a médiatörvény pedig kötelezi az ORTT-t, hogy amennyiben egy lejáró jogosultság megújításának nincsen helye, tizenkét hónappal a lejárat előtt tegyen közzé nyilvános pályázati felhívást” – mondta az elnök. Ez alapján Majtényi szerint nem lehet vitás, hogy ez a rendelkezés érvényesítendő a két országos rádiós frekvenciahálózat hasznosítása ügyében is.
De miért nem hajlandók erre a pártok delegáltjai? A rádiókat akarják előnyökhöz juttatni annak ellenére, hogy e próbálkozásukat Sólyom László megakasztotta? Vagy éppen a törvényességet tartják szem előtt? Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja szerint most egyértelműen a törvényalkotók térfelén van a labda. A kurátor úgy gondolja: a jelenlegi helyzetben, amikor a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak véleményezésre elküldte a médiatörvényt, a jogalkalmazó – vagyis a testület – nem tud jó megoldást. Ezért is döntött úgy nemrégiben az ORTT, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig nem ír ki pályázatot. Szalai Annamária kifejtette: a hatályos törvény nem igazít el a kérdésben. A kurátor, aki egyébként pályáztatáspárti, hangsúlyozta: nincs arra szabály, mi történik akkor, ha egy rádiónak az ötéves hosszabbítás után lejár a frekvenciaengedélye. Szalai azt tartaná a legjobbnak, ha az Országgyűlés új médiatörvényt alkotna. Ezzel egyébként nem is kell megvárni az Alkotmánybíróság határozatát.
„Egyelőre várni kell, hátha a közeljövőben dönt az Alkotmánybíróság, de azért túl hosszú ideig nem lehet hezitálni" – mondta megkeresésünkre Gyuricza Péter, akit az MSZP jelölt az ORTT-be. Gyuricza szerint január végéig – február elejéig érdemes várni az Alkotmánybíróság döntésére, utána viszont át kell gondolni, mit tehet a testület. Ha sokáig nincs döntés, ki kell írni a pályázatot, persze, számolni kell azzal, hogy ezt az alkotmánybírósági határozat felülírhatja. Ám Gyuricza is úgy gondolja: születhet akár új szabályozás is, vagyis alkothat az Országgyűlés új médiatörvényt.
Maguk a rádiók természetesen a pályázat nélküli hosszabbításnak örülnének, annál is inkább, mert az Est Media bejelentette: szívesen elindulna az egyik frekvenciáért, ha megpályáztatnák.
Miért kell pályázni a frekvenciára?
A (rádió)frekvenciák – elsősorban gazdasági jelentőségük miatt – kizárólagos állami tulajdonban vannak. Az állam gazdálkodik velük. A frekvenciasávok felosztásának szabályait kormányrendelet határozza meg – összhangban a nemzetközi szerződésekkel és EU-joggal. A kormányrendelet mellékletét képezi egy felosztási táblázat, ami meghatározza, mely frekvenciasávok használhatók polgári vagy közös – polgári és nem polgári – célokra (műsorszórásra, órajel-sugárzásra, rádiónavigációra, stb). A kormánynak legalább háromévenként felül kell vizsgálnia a felosztást.Rendelet határozza meg a három frekvencia-elosztási módot. Ezek: az érkezési sorrend (amikor a frekvenciaigényeket a kérelmek érkezési sorrendjében, egyedi engedélyezési eljárás keretében elégítik ki), a pályázat és az árverés. Így lehet tehát frekvenciahasználati jogosultságot szerezni, aminek két lépése van: előbb frekvenciakijelölés szükséges, majd – a telepített adóberendezés üzemben tartásához – rádióengedély. A rádióengedély legfeljebb öt évre szól, ha pályázaton vagy árveréssel szerzett a frekvencia, akkor pedig nem lehet hosszabb a megnyert jogosultság időtartamánál.„Őszintén szólva nem tudom elképzelni, hogy a Sláger rádió eltűnjön a magyar médiapiacról" – jelentette ki Heal Edina, a kereskedelmi rádió vezérigazgatója. Mint mondta: ha ez mégis megtörténne, az rossz üzenet lenne a befektetőknek, hiszen azt látnák, hogy 12 év után, amikor a vállalkozásba tett pénz kezdene megtérülni, az állam partvonalon kívülre helyez egy céget. „Természetesen mi is hívei vagyunk a piaci versenynek, de erősen kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben le lehet-e vezényelni egy átlátható, tiszta és jogszerű pályázatot – mondta. – Ezt a tendert a frekvenciaszerződés lejárta előtt 18 hónappal meg kellett volna hirdetni. Mivel az ORTT pályáztatási jogát egy időre felfüggesztették, ez nem történt meg, s most irreálisan rövid idő alatt akarnak döntést hozni.”
Heal Edina elmondta: a jelenlegi helyzet hatása már a mindennapokban érezhető. Nehezebben tudnak hosszú távú együttműködést kialakítani üzleti partnereikkel, s a hirdetők is érezhetően elbizonytalanodtak. „A világ számos országában eladják a frekvenciát, s amíg a rádió törvényt nem sért, hagyják dolgozni. Nálunk is ezt kellene csinálni, mivel így lehetetlen hosszú távra tervezni.”
Szűkszavúbb volt Tiszttartó Titusz, a Danubius rádió program- és marketing-vezérigazgató-helyettese. Szerintük a helyzet háromféle módon rendeződhet: dönthet úgy az Alkotmánybíróság, hogy nem osztja Sólyom László köztársasági elnök aggodalmait, s az elfogadott törvénymódosítás mégis hatályba lép. Pályázat útján is kijelölheti az ORTT a frekvenciák használóját, vagy a parlamenti döntéshozóknak sikerül megállapodniuk egy új médiatörvényben. „Mi mind a három verzióra szakmailag felkészültünk – jelentette ki. – Bárhogy is alakuljanak a dolgok, hosszú távra tervezünk és hiszünk abban, hogy ott leszünk az éterben.”
Boros Lajos, a Sláger rádió Bumeráng című, reggeli adásának egyik műsorvezetője nem tagadja: a hosszú távú ötletek kiagyalásánál elbizonytalanítja őket a jelenlegi helyzet. „Kialakult a hallgatókból egy milliós nagyságú család, amely nagyon rossz néven venné, ha a rádióval bármilyen negatív dolog történne – mondta. – Mi, műsorkészítők, persze, nem sok mindent tehetünk, végezzük a dolgunkat. Egy biztos: bármilyen bizonytalan is a helyzet, nem lehet máshová csábítani minket, mivel nehezen tudnék olyan dolgot mondani, amit itt ne kapnánk meg.”
Jáksó László, a Danubius rádió műsorvezetője is ragaszkodik jelenlegi munkahelyéhez. „Tudom, hogy a médiában sok embert a pénz mozgat egyik munkahelyről a másikra, de én itt jól érzem magam. Ezért ha a rádiónak versenyeznie kell a fennmaradásáért, akkor én lojális maradok hozzá. Nem rettegek és nem kezdek el rohangálni, csak teszem azt, amihez értek. Amíg a Danubius szól, addig én is itt dolgozom.”
Rendelet határozza meg a három frekvencia-elosztási módot. Ezek: az érkezési sorrend (amikor a frekvenciaigényeket a kérelmek érkezési sorrendjében, egyedi engedélyezési eljárás keretében elégítik ki), a pályázat és az árverés. Így lehet tehát frekvenciahasználati jogosultságot szerezni, aminek két lépése van: előbb frekvenciakijelölés szükséges, majd – a telepített adóberendezés üzemben tartásához – rádióengedély. A rádióengedély legfeljebb öt évre szól, ha pályázaton vagy árveréssel szerzett a frekvencia, akkor pedig nem lehet hosszabb a megnyert jogosultság időtartamánál. Bochkor Gábor Bumerángosok külső helyszínen. Boross Lajos (balra) szerint a hosszú távú ötletek kiagyalásánál elbizonytalanítja őket a jelenlegi helyzet. -->