Egy csomó árut elemeltek, miközben a vevőkkel törődtem

A vállalkozó fenyegetőzése üres szócséplés, a lopáskárt az alkalmazottnak felszámolni nincs joga – mondták a Magyar György és Társai Ügyvédi Irodában. Az árukészlet a ruhabolt gazdájának a tulajdona, a kár tehát őt, illetve a vállalkozását éri. Ő a felelős érte. Jog szerint nem húzhatja rá a vizes lepedőt az alkalmazottra. Az eladónak az a dolga, hogy a portékát értékesítse, és ne a tolvajokat hajkurássza. Vagyis nem lehet egy személyben biztonsági őr is. Ha főnöke felelősségre vonja, nyugodtan mondja neki, hogy nem tőle, hanem a főnöktől loptak.

Ha a tulajdonos el akarja kerülni a lopáskárt, alkalmazhat biztonsági őrt, felszereltethet figyelőkamerákat. (Ha zárt a hely, használhat lopásgátló chipeket a ruhákban, biztonsági kapuval.) Amit nem tehet: nem vonhatja felelősségre az eladót, nem kényszerítheti eredeti munkaköre mellett őrködésre is, nem vonhatja le a fizetéséből az őt ért kárt. (Egyetlenegy eset a kivétel: ha a munkaköri leírás ezt a feladatot, illetve felelősséget is tartalmazza, és ezt a szerződést a munkavállaló aláírta.)

Ha a munkáltató esetleg nem hiszi el az eladónak, hogy ismeretlen személy lopta el a ruhákat, hanem őt gyanúsítja, akkor ezt be is kell bizonyítania. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet addig, amíg a tett elkövetése a valóságban is feketén-fehéren be nem bizonyosodott.
Feljelentést persze lehet tenni, de ez független az árukészletért való felelősségtől. A hölgy ne higgye, hogy a lopások tényét ezzel kell bizonyítania. Erre az ártatlanság vélelme miatt nincs szükség.