2008.11.05. 17:23
Válságban a munkaerőpiac?
Megszaporodtak az elmúlt hetekben a létszámleépítések az országban. A szakértői vélemények megoszlanak: van, aki szerint természetes folyamatról van szó, mások viszont a válságra mutogatnak.
Válság vagy sem – megoszlanak a szakértői vélemények azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hetek leépítéseiből mennyire lehet a munkaerőpiac hosszabb távú trendjeire következtetni. Nem kell a harangokat félreverni, a munkaerő-piaci helyzet közel sem olyan vészes, miként azt a média lefesti – állítja például Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára.
[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A szakállamtitkár úgy látja, hogy nálunk nem kell tömeges munkanélküliséggel számolni.
[/caption]
A szakértő szerint a bejelentett csoportos létszámleépítések legfeljebb arra utalhatnak, hogy az érintett cégek külpiacain csökken a kereslet, arra viszont semmiképpen sem, hogy a hazai gazdaság válságban lenne. Székely Judit szerint amúgy is megszokott, hogy a cégek időről-időre leépítik a munkaerő-állományukat.
A szakállamtitkár úgy látja, hogy nem kell tömeges munkanélküliséggel számolni. Annál is inkább, mivel a létszámleépítés után a dolgozóknak csak egy része – nagyjából a harminc-negyven százaléka – válik munkanélkülivé: sokan nyugdíjba mennek, vagy máshol helyezkednek el.
Chikán Attila közgazdász, az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ugyanakkor kifejezetten vészes a magyarországi munkaerő-piaci helyzet.
„A felelőtlen gazdaságpolitika következményeként a magyarországi versenyszférában – főként a feldolgozó- és az építőiparban – már évek óta megfigyelhető egyfajta bizonytalanság. Bár az üzleti életben normális, hogy a lecsökkent keresletre a munkavállalók elbocsátása a válasz, ez azonban a recesszió felé tereli az ország gazdaságát” – mondta el érdeklődésünkre a szakember.
A közgazdász szerint volt már példa a mostaninál jóval nagyobb mértékű elbocsátásokra is, mégpedig a kilencvenes évek elején. A rendszerváltás után azonban a létszámleépítésekkel a munkaerő átcsoportosítása, és ezáltal a gazdaság tisztítása volt a cél. Chikán Attila meglátása szerint a jelenlegi helyzetből a gazdaság élénkítése, ezen belül is a kis- és közepes vállalkozások támogatása a kiút. Utóbbi szektor foglalkoztatja ugyanis hazánkban a legtöbb munkavállalót.
Bárhogy legyen is, tény, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal előzetes adatai szerint csak októberben több mint kétezer munkavállalót érintettek a csoportos létszámleépítések. Hasonlóak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai is, amelyek szerint október végén már 424 600 főt tett ki a nyilvántartott álláskeresők száma. Ez 0,2 százalékkal több, mint szeptemberben.
Főként Nyugat-Dunántúl a szenvedő alanya a létszámleépítési lavinának. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében szeptember végéig több mint ezer munkahely szűnt meg, az év végéig pedig további ezer fős leépítésre lehet számítani. Kiemelkedően kínos a helyzet a Zalabaromfi cégcsoportnál, amelynek folyószámláit minden előzetes bejelentés nélkül zárolták szeptember elsején, így a dolgozók mér két hónapja nem kapták meg a fizetésüket.
A jövő év elejétől a GYSEV Zrt.-nél intenek búcsút több mint kétszáz embernek, mivel a vasúttársaság nagy ügyfelei, a gépkocsigyárak most nem tartanak akkora igényt a szállításra, mint korábban, így az öt-tíz százalékos teljesítmény-visszaesést a dolgozókon „verik le”.
Nem védtelen a „leépített” munkavállaló
Bár az elbocsátás ténye ellen semmit nem tehet a „megunt” dolgozó, azért nem teljesen védtelen. A munka törvénykönyve szerint ugyanis a munkaviszony megszüntetésével járó juttatásokat – mint például a végkielégítés – köteles a munkáltató a leépítésben érintett dolgozónak odaadnia. Fontos tudnivaló azonban, hogy a juttatások mértékét általában a munkaszerződések rögzítik, így annak hiányában könnyen kisemmizhetik az embert. Érdemes arra is odafigyelni, hogy leépítés során a munkáltatónak különböző igazolásokat kell kiállítania a munkavállalóknak. Így a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolást,a személyi jövedelemadó-, valamint a tb-igazolást.