2008.11.28. 14:16
Pénz és hülyeség
Miért vesz magának az ember egy 45 milliós Jaguárt, az ifjú feleségnek meg egy 30 millás Mercedest? Hát, azért, hogy a nép egyszerű gyermekeinek ne kelljen találgatniuk afelől, hogy itt egy tisztességes képviselőről van-e szó, vagy egy olyan alakról, akit grammra meg lehet vásárolni.
Azt, hogy egy mindössze nyolc osztályt végzett villanyszerelő tényleg a legalkalmasabb személy-e egy önkormányzat gazdasági bizottságának a vezetésére, nem igazán tudom eldönteni, ám annyi tény, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége erzsébetvárosi képviselőjének, Gál Györgynek nagyon is megvolt a magához való esze, már amennyiben hosszú éveken át nemcsak betöltötte ezt a pozíciót, de alaposan ki is aknázta. Legalábbis ezt állítja a Központi Nyomozó Ügyészség, amely különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás bűntette miatt folytat eljárást az immár előzetes letartóztatásban lévő 54 éves férfi ellen, és amely szerint Gál és társai úgy nagyjából 700 millió forintnyi kárt okoztak a VII. kerületi önkormányzatnak, s további 1,6 milliárdnyi károkozást kíséreltek meg. A liberális helyi képviselő által irányított ingatlanbiznisz egyébként korántsem nevezhető bonyolultnak, pláne meg különösebben agyafúrtnak.., a történet ugyanis nem szólt másról, mint hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat igencsak nyomott áron adták el egy strómanként működő vállalkozónak (hogy az értékbecsléssel ne legyen semmi baj, arról Gál „gondoskodott”), aki az épületeket különféle offshore cégeken keresztül adta tovább külföldi (elsősorban ír) befektetőknek, persze, busás haszonnal, amelynek oroszlánrésze Gált illette meg. Hogy a 2000-es évek elején-közepén bonyolított „boltolás” számai végül majd hol állnak meg, arról fogalmam sincsen, azt a kijelentést azonban meg merem kockáztatni, hogy a gyanú szerint mintegy 200 milliót bezsebelő gazdasági bizottsági elnök nemcsak a végtelenségig mohó volt, de brutálisan hülye is.
Mert az még csak hagyján, ha az ember élvezni is akarja „munkája” jól megérdemelt gyümölcsét (feltéve természetesen, hogy a korrupciót egyfajta munkának tekintjük), így aztán vásárol nyaralót a horvát tengerparton, a Balaton mellett, lakást itt meg ott, sőt, még a az ifjú nej nevére is írat egy 140 milliós luxuskéglit, elvégre ezeket a „házikókat” viszonylag jól el lehet rejteni a kíváncsi szemek elől. Na, de mi van abban az esetben, ha valaki autóbuzi? Hát, akkor az van, hogy meglepi magát egy egy 45 milliós új Jaguárral, a gyesen lévő fiatal asszonykát egy 30 millás ezüst ML Mercedesszel..., már csak hogy ne kelljen találgatniuk a nép egyszerű gyermekeinek afelől, hogy itt egy tisztességes képviselőről van-e szó, vagy egy olyan senkiháziról, akit nem kilóra, nem is dekára, de grammra lehet megvenni. De tényleg: mennyire kell hülyének lenni ahhoz, hogy egy olyan országban, ahol valóságos nemzeti sport egymás besúgása, ahol a hivatalok tutira építhetnek a legalantasabb emberi ösztönökre, így az irígységre, a rosszindulatra, a bosszúvágyra..., szóval, hogy egy ilyen helyen valaki több tízmilliós autóval rohangáljon, és azt higgye, mindez senkinek se szúr szemet? És ha már itt tartuk... Vajon az önkormányzatnál úgyszintén csupa hülye ül, akik közül senki el nem csodálkozott azon, hogy a gazdasági bizottság elnökének mennyire megszaladt..., mert hát legalább ennek fel kellett volna tűnnie, ha már azt rendjén valónak találták, hogy bár a kerület orrba-szájba adja el a lakásokat, a közös kasszába mégse folyik be egyetlen peták se. Nos, a válaszokat nem tudom. De az sincs kizárva, hogy én vagyok hülye.