Tanóra után irány a meló

A nyár végéhez közeledve még mindig sok fiatal keresi fel a diákszövetkezeteket, hogy munkát találjon. Egymásnak adják a kilincset, sokan – főleg egyetemisták és főiskolások – az iskolaidőszakban is szívesen vállalnának munkát. „Még soha nem dolgoztam, de segíteni szeretnék a szüleimnek” – indokolta döntését a 18 éves Nagy Szilvia. Legszívesebben szórólaposztást vagy hostessmunkát vállalna. Sümegi Katalin tandíjra gyűjt, és mivel egyedül él, a lakását is magának kell fenntartania. „Ezért kell iskola mellett is dolgoznom” – mondta. Van azonban, akinek csupán a bulizáshoz szükséges pénz miatt fáj a feje: Jóni Péter könnyű fizikai munkát vállalna, hogy meglegyen az ehhez szükséges összeg. [caption id="" align="aligncenter" width="450"] Dolgozni vágyó fiatalok egy diákmunka központban. Szilvia a szülein segítene a fizetéséből, Katalin tandíjra gyűjt, Péter pedig bulizásra költené
[/caption]

Hazánkban folyamatosan nő a diákmunkát vállaló fiatalok száma. Simon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdek-képviseleti Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a több mint 240 ezer főiskolai és egyetemi hallgatóból mintegy 70 ezren vállaltak munkát tavaly. Az álláslehetőségek iránti érdeklődés nem egész évben állandó, a nyári szünet vége egyben a diákok munkakedvének visszaesését is jelenti. A nyári rohamhoz képest mintegy 40 százalékkal csökken az új regisztráltak száma – mondta el érdeklődésünkre Kott Zoltán, az Universitas Iskolai Szövetség munkatársa. Hozzátette, hogy a középiskolásoknak csak kevés hányada tud vállalni állandó kötelezettséggel járó munkát az iskola mellett, ezért év közben a főiskolások és az egyetemisták teszik ki az iskolaszövetkezetek munkavállalóinak nagyobb részét. Tehetik ezt azért, mert a rugalmas időbeosztásuk megengedi, hogy hetente akár három napot is elvállaljanak. Ez egyébként elvárás is az iskolaszövetkezetek részéről, mivel csak így tudják biztosítani a velük szerződésben álló cégeknek a folyamatos munkaerőt. Különösen kritikus a decemberi és a májusi időszak, mivel ezek a hónapok a vizsgaidőszakról szólnak. Ilyenkor az egyetemistáknak és a főiskolásoknak is megcsappan a munkavállalási kedvük.

A diákok egyébként legszívesebben szakmai, adminisztratív és irodai munkát végeznek, viszont sokan nem vetik meg a szórólapozást, vagy éppen a gyorséttermi munkát sem. Kott Zoltán szerint az iskolaszövetkezetek közvetítő szerepe mind a munkavállaló fiataloknak, mind a cégeknek előnyt jelent. A diákoknak például nem kell tartaniuk attól, hogy munkaadójuk nem megbízható, esetleg nem fizeti ki őket, mivel csak ellenőrzött cégekkel kerülhetnek kapcsolatba. Ugyanakkor a munkaerő-közvetítés a cégeknek is sok fáradságot spórol meg.

Adózni ugyanúgy kell, de vannak kedvezmények. A diákmunka jogilag semmiben sem különbözik a hagyományos munkavállalástól, az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás az, ami keretei szempontjából különbözik – tudatta Simon Balázs. A diákok munkavállalása esetén ugyanolyan munkaszerződést kell kötni a munkáltatóval, ami az iskolaszövetkezetek esetében ez mindenkor megtörténik. Minden bejelentett és munkaszerződéssel foglalkoztatott diák a munkáról év végén ugyanúgy, mint minden más munkavállaló, igazolást kap. A személyi jövedelemadó-törvény ugyanúgy vonatkozik a diákokra is, ők is fizetnek személyi jövedelemadót, levonják tőlük a munkabérjárulékot, és a munkáltatónak ugyanúgy be kell fizetni a munkaadói járulékot. Az adójogszabályok ugyanazok, de a diákmunkának tb-kedvezménye van, nyugdíj-biztosítási járulékot nem kell megfizetnie, hiszen a diákok számára ez másodállás, főállásban tanuló jogviszonyban biztosítottak a tb-nél.

Egyes fiatalok közt népszerű munkák átlagos órabérei

Szórólaposztás: 500-600 Ft
Adminisztratív, irodai munka, adatrögzítés: 400-800 Ft
Bolti árufeltöltés, pénztáros: 480-500 Ft
Gyorséttermi munka: 480-600 Ft
Hostess-reklám: 450-700 Ft
Nyelvtudást igénylő munkák (fordítás, tolmácsolás): 1200 Ft
Szakmai munkák (informatikai, pénzügyi, műszaki): 600-1500 Ft
Fizikai munka: 450-600 Ft