Hírek

2008.08.03. 05:33

Szellemi kulturális örökségeket keresnek

Készül a szellemi kulturális örökségek nemzeti jegyzéke. Ide egy honlapon keresztül civil közösségek jelölhetik Magyarország szellemi kincseit, olyanokat, mint a busójárás vagy a bajai halászlé. Ezek közül válogatják majd ki azokat, amelyekkel a világörökségi címekre pályázunk.

Fábos Erika

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A mohács busójárás is jó eséllyel pályázhat a a szellemi kulturális örökségek nemzeti jegyzékébe
[/caption] Szellemi kulturális örökségük legnagyobb értékeit – szokásokat, művészi kifejezési formákat, készítési módokat, tájjellegű recepteket – lehet majd napokon belül a nemzeti listára jelölni. Ezt megteheti egy adott közösség, mondjuk egy zenekar tagja, aki a saját tudásukat szeretné így megörökíteni. De megteheti bárki más is, aki szerint egy zenekar, énekkar vagy mesemondó tudásának a megőrzendő szellemi kulturális örökségek között van a helye. A nemzeti jegyzék egyes elemei felkerülhetnek az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének Reprezentatív Listájára, amelyet – az épített világörökséghez hasonlóan – az UNESCO gondoz majd.

A nemzetközi listára szeptember végéig lehet majd pályázni, azt pedig, hogy a pályázatok közül mi értékes a világ számára is, 2009 őszén hirdetik ki. „A megőrzendő szellemi kulturális örökség elemei a nemzeti jegyzékre korlátlan számban felkerülhetnek. A listára vételt a bármely magyarországi közösség kezdeményezheti, beleértve a nemzetiségi, nyelvi kisebbségeket is” – mondta Csonka-Takács Eszter, az Európai Folklór Intézet igazgatóhelyettese. „A nemzetközi lista folyamatosan bővül majd, s az UNESCO minden tagállama – így Magyarország is – évente 2-3 szellemi kulturális örökséget jelölhet a listára. A 2003-ban

Szellemi kincsek a nagyvilágból

A szellemi kulturális örökség reprezentatív jegyzékhez szorosan kapcsolódik az az UNESCO által elkészített lista, amely az emberiség szájhagyományozó és szellemi örökségének mesterműveit összesíti azoknál a nemzeteknél, amelyeknem jellemzően nem rendelkeznek UNESCO-védelemre jogosult épített örökséggel. Jelenleg 90 tétel szerepel rajta, amelyek automatikusan átkerülnek majd a szellemi örökségek jegyzékébe, így a korábbi lista megszűnik majd. Ezen a listán többek között az oruroi karnevál, a Kambodzsai Királyi Balett, kirgiz eposzmondók; a Kutiyattam ősi szankszrit színház; a malawi gyógyítótánc; a Wayang indonéz bábszínház; a litván fakereszt-faragás vagy a szlovák furulyazene is szerepel.

elfogadott UNESCO-egyezmény szerint a szellemi kulturális örökség olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség, valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, készítmény és helyszín, amelyet a közösségek kulturális örökségük részeként elismernek. Ez a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó örökség identitást ad és a folytonosság érzetét nyújtja számukra, ily módon segítve a sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletét.

Soós Gábor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársa azt mondta: Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez. Szerinte ahhoz, hogy az ebből következő feladatokat megoldjuk, széles körű társadalmi összefogásra, tudományos, civil és intézményi együttműködésre van szükség. A nemzetközi és a nemzeti listán szereplő szellemi kulturális örökségek gyakorlóinak az UNESCO és a magyar állam nem nyújt közvetlen anyagi támogatást. A cím nemzetközi presztízst és elismertséget jelent majd, de gondoskodni kell majd az örökségek nyilvántartásáról és megóvásáról is.

Az eredeti augusztusi határidő több ország számára is teljesíthetetlennek bizonyult, így az UNESCO szeptember 30-ra módosította a nemzeti listák leadását. Ezt minden országban a kulturális tárca feladata. A végső döntést – egy neves szakemberekből álló bizottság javaslatára – az oktatási és kulturális miniszter hozza majd meg. Jelölés már eddig is több érkezett. Szakemberek szerint hazánkból például az alföldi csikósok, a mohácsi busójárás, a Kodály-módszer vagy több világszerte ismert hungarikum receptúrája is jó eséllyel pályázhat.

Ehető büszkeségekkel is pályáznának

Az elmúlt években több érdekes ötlet is felmerült, mi érdemelne világörökségi védettséget Magyarországon. Egy szolnoki egyesület például azt kezdeményezte, hogy az egyik legelterjedtebb magyar étel, a gulyás is kerüljön a világörökségek közé. Arra hivatkoztak, hogy az olaszok már kezdeményezték a pizza felvételét ugyanerre a listára. Amúgy előfordult már, hogy a gulyás a gasztronómiai értékén túl is jelentőséggel bírt: az 1800-as évek elején például az osztrákokkal szembeni ellenállás jelképének számított. A szomolyai önkormányzat a faluban termő cseresznyével kampányolt. Az 1700 lakosú, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település önkormányzata azzal indokolt, hogy a vulkanikus talaj és a helyi mikroklíma együttes hatása a szomolyai cseresznyének olyan egyedi zamatot ad, amely egyedülálló a világon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!