Dúl a léalmaháború

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes feldolgozóinál teljesen leállt a munka, teherautóikkal elhagyni sem tudják a telepeket. „Két helyszínen vontuk blokád alá a feldolgozókat: Vásárosnaményben több mint száz mezőgazdasági erőgéppel és ugyanennyi teherautóval, Anarcson körülbelül ötven erőgéppel. Mátészalkán és Nyírmadán azért nincs blokád, mert ott még nem kezdődött el a beszállítás” – mondta kérdésünkre Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója. Az ok pedig hetek óta változatlan: a felvásárlók ragaszkodnak a léalma nettó 15-20 forintos átvételi árához, a termelők viszont nem engednek a harmincból.

A blokád pedig Budai szerint addig tart, ameddig nem születik megállapodás. A megmozdulást szeptember 15-ig jelentették be a rendőrségen, ha addig sem születik megállapodás, más eszközökkel fogják értékesíteni készleteiket a szabolcsi termelők. „Egy üzlethálózat ígéretet tett, hogy jutányos áron átveszi az almát. Valamint folyik az egyeztetés, hogy Budapest közterületein a termelők maguk értékesíthessenek” – mondta.

A tejtermelők is készülődnek

Szeptemberben várhatóan megtartják tervezett demonstrációjukat a tejtermelők, mert két üzletlánc továbbra is literenként 130 forint alatti UHT-tej-, és az ezer forintnál alacsonyabb kilónkénti trappistasajt-árakkal dömpingáron értékesít egyes termékeket. Ma az valószínűsíthető, hogy megmozdulásaikat az üzletláncok áruházai előtt tartják meg.

Miközben a gazdák még mindig ugyanabból az almából próbálják kifacsarni a levet, szakértők őket is felelőssé teszik a kialakult helyzetért. Raskó György agrárszakértő kérdésünkre elmondta, érthető ugyan a gazdák haragja, mégsem a blokád vagy a gyümölcsborogatás – gondolva itt a nyári meggy–, illetve dinnyeakciókra is – a megoldás. „Átalános magyar probléma a termelők szervezetlensége. A dinnyetermelők mindössze 4, de az almatermelőknek is csupán 17-18 százaléka tömörült termelői szövetkezetekbe. Felelőtlenség továbbá, hogy a magyar gazdák úgy kezdenek bele a léalama-termesztésbe, hogy nincs legalább egy elsődleges feldolgozó üzemük. Így pedig száz százalékos a kiszolgáltatottságuk” – utalt a régi gondra. Hozzátette, nem helyes az sem, hogy egyes termelők csak ipari feldolgozásra szolgáló almát termesztenek.

Kérdésünkre, akkor mégis mi lehet a megoldás, Raskó kijelentette: semmiképpen sem az állami támogatás. „Az Európai Unió sem engedi meg az állami beavatkozást. Ha egyik évben az állam beavatkozna, akkor következő évben ugyanúgy elvárnák ezt a termelők és minden kezdődne előlről” – mondta. Piacgazdaságban a termelőknek magukat kell megszervezni, ami szerinte azért ütközik akadályokba, mert az agrárium körülbelül harminc százaléka a szürke vagy a fekete gazdaságban működik. „A gazdák azért nem akarnak szövetkezeten keresztül értékesíteni, mert annak nyoma van, adót kell utána fizetni” – vélte az agrárszakértő.

Gőgös Zoltán agrárállamtitkár a lehetséges megoldásokról

- A Magosz kifogásolta, hogy az állam támogatja a feldolgozó üzemeket, miközben a termelőket magukra hagyja. Mi az igazság ebből?
- A feldolgozók csak foglalkoztatási, munkahely teremtő és –megtartó támogatásokat kapnak. Ezeket is európai uniós élelmiszer feldolgozói pályázati forrásokból, tehát nem a minisztériumtól. A támogatásokat két piaci szereplő vitája miatt nem lehet leállítani.

- Hogyan tudnak mégis segíteni a magyar gazdákon?
- Figyeljük a piaci mozgásokat, tárgyalunk a termelőkkel és a feldolgozókkal, de közvetlen módon nem avatkozhatunk be a piac működésébe. Az igazi megoldás a termelői szövetkezetekbe tömörülés és a régi, 30-40 éves almaültetvények újratelepítése, de nem ipari almával. Az állam csak marketing-eszközökkel segítheti a gazdákat.

- Ha egyik fél sem enged és az állam sem avatkozik közbe, mikor várható megoldás?
- Az első nap után nem lehet még elvárni, hogy oldódjon a helyzet. Az európai árak magasabbak, mint amit a feldolgozók ajánlanak, de alacsonyabbak, mint amit a gazdák itthon követelnek. Közeledni fognak az álláspontok.