Városiasodik az ország

„Rég nem láttam ennyi polgármestert egyszerre mosolyogni; úgy látszik, az ünnepi pillanatok feledtetik a napi gondokat és a nagy kihívásokat is” – kezdte beszédét az önkormányzati miniszter, amikor köszöntötte a nyolc új magyarországi várost. Várossá vált ugyanis Bodajk (Fejér megye), Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye), Hajós (Bács-Kiskun megye), Halásztelek (Pest megye), Isaszeg (Pest megye), Pusztaszabolcs (Fejér megye), Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Zamárdi (Somogy megye). Így immár városokban él a magyarországi lakosság 67 százaléka.

[caption id="" align="aligncenter" width="400"] Július elsejétől 306-ra növekedett a magyar városok száma. Tegnap ugyanis nyolc újabb település kapott városi rangot. Negyvenezerrel kevesebb ember maradt falun.
[/caption]

„Ami a méreteket illeti, nagy a szórás a települések között” – jegyezte meg a miniszter. Van olyan község, ahol tízezerhez közelít a lakosok száma, ugyanakkor egyes városokban alig éri el a kétezret. Az idén 23 település pályázott városi címre, ezek közül a tárca vezetője – egy zsűri javaslata alapján – nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé, aki a javaslatokat módosítás nélkül jóváhagyta. Gyenesei István hangsúlyozta: a várossá minősítés cím és rang, de ennél fontosabb, hogy a város esély egy magasabb szintű társadalmi létre. A miniszter kiemelte, hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, s kérte a polgármestereket, hogy gondoskodjanak az állampolgári szerveződések további erősödéséről. „Az új városok mindegyike egy-egy mikrotérség központjaként működik, ami fokozott felelősséget ró ezeknek a településeknek a vezetésére és lakosságára, hiszen térségszervezői feladatokat is el kell látniuk” – mutatott rá Gyenesei István.

Bodajk, „a Bakony kapuja”. Lakóinak száma 4370. Oktatása fejlett, középfokú ellátó intézményei magas színvonalúak. Az önkormányzat által létrehozott alapítvány három megyében, 19 helyen folytat alapfokú művészetoktatást.
Fertőszentmiklóson 3826-an laknak. Aprófalvas téréségben tölti be a központi szerepet, oktatás-nevelési, gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásai segítséget jelentenek a környező falvaknak. A vállalkozások száma kétszerese a hasonló méretű kisvárosok átlagának.
Hajós 3360 lakosával Bács-Kiskun megye egyik kistérségi központja. A török hódoltság alatt a település elpusztult, s németek népesítették be ismét a 18. század első felében. Mai térségi szerepét számos vállalkozás és pénzintézet is jelzi. Borkultúrája kiemelkedő jelentőségű.
Halásztelek nemrég, 1950-ben jött létre a tököli repülőtér jóvoltából, s lélekszáma ma már 8199. Vonzáskörzete a Csepel-szigeten kívül számos alföldi településre kiterjed, a városban számos versenyképes vállalkozás működik.
Isaszeg 10 979 lakosával eddig az ország legnépesebb nagyközsége volt. Középfokú oktatási és szociális intézményei kistérségen túli feladatokat is ellátnak. A kulturális életben jelentős szerepet vállalnak a civil szervezetek.
Rudabánya (2781 fő). A megye egyik válságkörzetének a központja, ennek ellenére kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Az egykori bányászatot semmi sem tudja pótolni, a városka azonban törekszik a térség újraélesztésére.
Zamárdi 2394 fős település, amelynek a lakossága nyáron 18-20 ezerre duzzad. A turizmus egyik balatoni fellegvára. Intézményhálózatának vonzásköre Balatonendrédre, illetve a Zamárditól külön vált Szántódra is kiterjed.

Érdemes lobbizni a rangért

A várossá minősítés ma már nem tételes mutatók alapján történik, a mérce az, hogy az adott település milyen mértékű és ütemű fejlődésen ment át – mondta el lapunk kérdésére Bujdosó Sándor szakállamtitkár. Véleménye szerint a nyolcvanas évekig működő szabályok olyanok voltak, hogy azok alapján nem egy települést, köztük Debrecent is, nagyközséggé kellett volna visszaminősíteni. Az államtitkár nem tagadta, hogy a lobbizás jelentős szerepet játszik a városi rang elnyerésében, de ez szerinte mindig így volt. Korábban például sikeresen lehetett arra hivatkozni, hogy valamely „nagy ember” ott született.