Nem vicc, bormarketing

„A bormarketing viccnek is rossz. Nem remélek tőle semmit. Nem is létezik ilyen. Ha pedig létezik, akkor rosszul működik. Én nem is foglalkozom vele, inkább csinálom a magam dolgát” – mondta lapunknak Szepsy István. Tokalj-Hegyelja vezető borásza szerint azt a kevés forrást is átgondolatlanul osztják szét az illetékesek, ami egyáltalán rendelkezésre áll erre a célra. „Elaprózódik, szétfolyik ez a pénz. Inkább ki kellene választani legfeljebb tízfajta bort, és azokat népszerűsíteni” – tanácsolta Szepsy. Szerinte az a baj, hogy egy rossz tengerentúli vagy mediterrán bor jó marketinggel simán lepipálja a minőségi magyar borokat.

Ugyanakkor hosszas előkészítés után megkezdődött a magyar közösségi bormarketingprogram végrehajtása. A belföldi marketingprogram keretében az elmúlt hetekben regionális programok és rendezvények támogatása, valamint piackutatás témájában jelentek meg pályázati és ajánlati felhívások. A külpiaci marketingprogram alapvető célja pedig a Magyar Bormarketing Kht. által jegyzett Wines of Hungary (Magyarország borai) közös márka felépítése és kommunikációja.

A Nemzeti Bormarketing Program megvalósítására a borászatok által a forgalomba hozott borok után fizetett literenkénti 8 forintokból származó járulékbevétel 60 százaléka nyújt fedezetet. A források felosztása – ami ebben az évben várhatóan mintegy 700 millió forint lesz –, valamint a konkrét pályázatok meghatározása és értékelése a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által létrehozott Bormarketing Bizottság feladata. A döntéseket azonban minden esetben Gráf József szakminiszter hozza meg.

„Első lépésként a belföldi piac fejlesztésére kell koncentrálni, és csak később jönne a külföldi piac megdolgozása. Az első év tűzoltás jellegű intézkedései után még tizenöt évre is szükség lehet, mire a hazai ágazat kiforrja magát” – mondta Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetője. Hozzátette: a borexport mennyisége ugyan csökkent, az értéke azonban nőtt. Szerinte igen jó hír, hogy literenként majdnem tizedével nőtt a magyar bor ára. Az eredmény oka egyrészt a pezsgőexport dinamikus növekedésével, másrészt a folyóbor-kivitel csökkenésével magyarázható.

A bormarketing körüli hercehurca még 2006 elején kezdődött. Ekkor lépett a bor jövedéki adója helyébe a nyolc forintos forgalomba hozatali járulék. De a 2007 nyaráig hiányzó végrehajtási rendelet miatt az új közteher csak elméletben létezett, a gyakorlatban nem kellett fizetni. A borászok ugyanis módosítani szerették volna a bortörvényt. Egyebek mellett azt szerették volna elérni, hogy a járulékot ne előre, hanem csak a forgalomba hozatal után kelljen leróni. Erről két megállapodást is kötöttek a földművelésügyi miniszterrel. A bortörvény módosítását végül 2007 márciusában szavazták meg a parlamentben.

A járulékot utólagosan, évente két alkalommal – a jövedéki elszámoláshoz kötve – augusztus illetve december 15-ig kötelesek megfizetni a borászatok. A rendelet szerint a fizetési kötelezettség először a 2007. augusztus 1. és november 30. közötti időszakra vonatkozott. Ennek megfelelően mostanában áll rendelkezésre először számottevő forrás a bormarketing stratégiában kijelölt programok finanszírozására.