Hírek

2008.06.01. 13:00

Még mindig ott a rozsdás szög

Presser Gábor hatvan éves. A zenei polihisztor hatvan év alatt bármerre is indult, mindig zene mellett kötött ki. Az idén augusztusban hálából a megünnepli a magyar dalt.

Kun Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="250"] fotó: Schmidt János
[/caption]– Presser Gábor hatvanévesen is Pici, vagy kezd felnőni?
– Az a helyzet, hogy valamennyire most már kénytelen vagyok. Ha én magam nem is ébrednék rá, az engem körülvevők ráébresztenek, hiszen már egy ideje Pici bácsinak hívnak. De ez így van rendjén az évek múlásával.

– Zenéje együtt idősödött és fejlődött önnel?
– Nehéz lenne ezt megmondani, bár egész életemben végigkísért a dal, mégsem gondolkoztam ezen. Nem szoktam a saját munkámat kívülről véleményezni. Az kétségtelen, hogy sokat kalandoztam.

– Mi volt a legérdekesebb kirándulás a hatvan év alatt?
– Sok érdekes kirándulás volt, nehéz lenne kiválasztani egyet. Például nagyon fiatalon felkértek, hogy filmes kísérőzenét írjak. Aztán nem sokkal utána jött a Képzelt riport. Írtam balettzenét, dolgoztam az Operaháznak. Talán a legnagyobb szerelem, ami mellett leginkább leragadtam ezen kirándulások alatt, az a színház és a filmzene volt.

– Egyszer azt nyilatkozta, akármerre indul, mindig a daloknál köt ki, mert ez teszi boldoggá. Augusztusban ezt a hatvan évnyi közös boldogságot ünnepelné?
– Részben ez is az oka, valóban folyvást hazatalálok a dalszerzéshez. A zenét nagyon nagyra tartom, ez a legnehezebb műfaj. Egy dal esetében három perc alatt kell annyi érzelmet, mondanivalót összesűríteni, amire egy filmnek mondjuk két órája van. Ez pedig hatalmas kihívás, embert próbáló feladat. Ezért azt találtam ki, hogy a műfaj tiszteletére minden év szeptemberének harmadik vasárnapján ünnepeljük a magyar dalt – ilyenkor országszerte rendezvényeket, koncerteket tartanának. Ez idén a szűk időkeret miatt már nem valósulhat meg. Ennek a tervnek egyfajta felvezetése lesz, hogy az idei Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján, augusztus 11-én lesz a Magyar Dal Napja a Szigeten. Az elmúlt ötven év képviseletében olyan zenészek fognak fellépni, mint Hobó, Ákos vagy Dés László. És ahogy mondani szokták: még sokan mások.

– Félszázados tapasztalata alapján hogy látja, merre tart ma a magyar dal? A koncert az ünneplésről, vagy a megmentésről szól?
– Megmentésre talán még nincs szükség, de éltetésre, a figyelemfelhívásra mindenképpen. A magyar dal nagyon elhanyagolt lett az utóbbi időben, keveset szerepelt a köztudatban. Túlzás nélkül mondható, hogy egyszerűen kiszorult a médiából és ez nagyon nincs rendben, egyszerűen elfogadhatatlan. A rendezvényünk célja, hogy kicsit jó irányba tereljük a figyelmet.

– A magyar dalt tehát idén augusztusban ünnepeljük. November 29-én pedig a Presser-dalokat.
– Ez az eddig meg nem valósult álmok koncertje lesz. Szólóest lesz, de nem egyedül zenélek, hanem számtalan vendéggel. Szeretném összegyűjteni mindazt, amit eddig terveztem, és egy csokorban átnyújtani a közönségnek. Rég nem tapasztalt nagy izgalommal készülök erre az estre.

– Boldognak tűnik, ahogy a terveiről beszél. Hatvanévesen maradt még rozsdás szög a szívében?
– A rozsdás szög még mindig ott van a szívemben. Számtalan terveim és vágyam van, ami még megvalósításra vár. De a dalt, a zenét sosem hagyom el.

Presser Gábor:

Született: Budapest, 1948. május 27.

Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes művész, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége.

1971 óta Locomotiv GT együttes alapító tagja. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője. Itt volt először látható 1973-ban az első magyar musical, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének zenés adaptációja.

Zeneszerzőként dolgozott többek között Kovács Katival, Katona Klárival, Zalatnay Saroltával és Zoránnal.

Szolóalbumai: Electromantic (1982), Csak dalok (1994), Kis történetek (1996), Angyalok és emberek (2000), T12enkettő (2006)

Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes művész, a magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége.

1971 óta Locomotiv GT együttes alapító tagja. 1978 óta a Vígszínház zenei vezetője. Itt volt először látható 1973-ban az első magyar musical, Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének zenés adaptációja.

Zeneszerzőként dolgozott többek között Kovács Katival, Katona Klárival, Zalatnay Saroltával és Zoránnal.

Szolóalbumai: Electromantic (1982), Csak dalok (1994), Kis történetek (1996), Angyalok és emberek (2000), T12enkettő (2006) fotó: Schmidt János -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!