2008.06.10. 06:02

Indul a nyári szabiszezon

A küszöbön a nyári szabadságolási szezon, nem árt hát áttekinteni, mi az, ami mindenképpen jár, és mi az, amit megkövetelhet a munkaadó.

Hampl Márta

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Rendkívüli esetekben a munkáltatónak jogában áll visszarendelnie az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról
[/caption]Mind több munkavállalót foglalkoztat a nyaralás gondolata, ahogy kúszik fel a hőmérő higanyszála. Ám mielőtt kiírnánk magunkat a nyári szabira, nem árt a főnökkel átbeszélni a témát. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis mindkét félnek meg van kötve a keze. Az alábbiakban azokat a tudnivalókat gyűjtöttük össze, amelyekre érdemes odafigyelni, mielőtt befizetnénk az utazást.

1. Mennyi az annyi?
Magyarországon az alapszabadság mértéke a 25 év alatti munkavállalók esetében 20 munkanap. Ez az évek előrehaladtával egy-egy nappal több lesz, így a negyvenötödik életévtől már eléri a maximális, harminc munkanapot. Ezen felül egyes munkavállalókat pótszabadság is megilletheti. „Az alapszabadság mértékében hazánk meglehetősen elmarad az európai átlagoktól. Franciaországban például az ünnepnapok nélkül 30 munkamentes nap jár egy évben, amelyből legalább 15 napot egyben kell kivenni. Ez követendő példa lenne nálunk is, hiszen egy dolgozónak megszakítás nélkül legalább 10 napra van szüksége ahhoz, hogy teljesen feltöltődjön” – véli Drimál István munkaerő-piaci szakértő.

2. Mikor kell szólni?
A munkavállaló szabad napjainak mindössze negyede felett rendelkezhet megkötés nélkül. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni ezeket a napokat. Egyetlen feltétele van a „féktelen" szabadságnak: legalább tizenöt nappal

Kinek mennyi a jussa?

24 éves korig– 20 nap/év

25-27 éves – 21 nap/év

28-30 éves – 22 nap/év

31-32 éves – 23 nap/év

33-34 éves – 24 nap/év

35-36 éves – 25 nap/év

37-38 éves – 26 nap/év

39-40 éves – 27 nap/év

41-42 éves – 28 nap/év

43-44 éves – 29 nap/év

45 éves kortól – 30 nap/évannak kezdete előtt be kell jelenteni a munkáltatónak. A „kötetlen" szabadságból három alkalommal összesen három munkanapot azonban – rendkívüli körülmények, mint például közeli hozzátartozó halála, vagy súlyos baleset esetén – a 15 napos szabály mellőzésével köteles kiadni a munkáltató.

3. És a háromnegyed?
Az alapszabadság háromnegyede kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, igaz, figyelembe kell vennie a munkavállaló igényeit is. Így például azt, hogy a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A kitűzött időpontot pedig a szabadság kezdete előtt legalább egy hónappal közölni kell a dolgozóval is. Lehetőség van a következő évre is áttolni a ki nem vett szabadnapokat: a törvény szerint azonban ezt csak március 31-ig lehet megtenni (ahol kollektív szerződés rendelkezik erről, ott június 30-ig). Egyes munkahelyeken trükkösen járnak túl a törvényhozók eszén: inkább kifizetik az áttolt szabadnapokat, minthogy kiadnák azokat. Fontos tudni azonban, hogy ha a munkaügyi felügyelet észreveszi a turpisságot, akkor a munkavállaló és a munkaadó is megütheti a bokáját.

4. És a pótszabadság?
A fiatal munkavállalóknak évente öt munkanap pótszabadság jár, amíg be nem töltik a tizennyolcadik életévüket. A gyermekét egyedül nevelő szülőt tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után évente kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után pedig összesen hét munkanap

Pótszabadság

fiatalabb, mint 18 év – 5nap/év

egyedül neveli gyerekét* - 2 nap/év

egyedül neveli két gyerekét* - 4 nap/év

egyedül neveli kettőnél több gyerekét* - 7 nap/év

gyengén látók – 5 nap/év

föld alatt, sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozók – 5 nap/év

* 16 évnél fiatalabb gyerek utánpótszabadság illeti meg. Évente öt pótnap pedig azoknak a munkavállalóknak jár, akik a föld alatt, vagy sugárzásnak kitett munkahelyen dolgoznak. Ezeken az eshetőségeken túl természetesen bárkinek megállapíthatnak pótszabadságot a munkaszerződésében.

5. A főnök keze mindenhova elér
Rendkívüli esetekben – például ha egy adott cégnél teljes körű hatósági ellenőrzést tartanak – a munkáltatónak jogában áll visszarendelnie az alkalmazottat a már megkezdett szabadságáról. Öröm az ürömben, hogy ilyenkor a munkával, valamint az utazással töltött idő nem számít bele a szabadságba. Emellett a munkavállaló nyaralásmegszakításából eredő kárait a munkáltatónak kötelessége megtéríteni.

6. Leáll az élet?
A nagyobb vállalatok általában előre ütemezik a szabadságolásokat. Erre azért van szükség, mert a cég működését veszélyeztetné, ha egy részleg összes dolgozója – vagy az összes döntéshozó – egyszerre menne szabadságra. Viszont ha a főnökség úgy dönt, hogy például egy gyár nyári leállása miatt az alkalmazottak nagy részét szabadságra küldi, akkor azt 30 nappal korábban tudatnia kell velük.

Hampl Márta Kinek mennyi a jussa? 24 éves korig– 20 nap/év