Hírek

2008.02.16. 16:22

Tetovált disznók az Ernst Múzeumban

Tetovált disznók, festett gázpalackok, barokk csipkés betonkeverő és nem utolsósorban a híres-hírhedt Cloaca. Ezek mind a belga származású Wim Delvoye képzőművész alkotásai, aki első ízben rendezett kiállítást Magyarországon.

H. V. R.

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Wim Delvoye szerint a masina ikonikus, hiszen bárki tud vele azonosulni korra, nemre, bőrszínre, pénztárcára való tekintett nélkül
[/caption]A tárlat több mint meghökkentő, elgondolkoztató. Nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A Cloacának ráadásul még szaga is van. Amin nem is csodálkozhatunk igazából, hiszen a művész az emberi emésztőrendszert modellezte le. A gép elején (száj) beadagoljuk az ételt, ami tartályokba kerül (gyomor), itt hozzáadnak enzimeket és savakat, végül a végtermék (ürülék) egy csövön keresztül (vastagbél) egy tálcára kerül. Amit nem öblít le senki vízzel. „Maximalizáltuk az emberi hasonlóságot. A Cloacának ugyan nincs keze és szeme, de nagyon racionálisan működik. És a végén ürít. A látogatók azonosulhatnak a gépekkel” – nyilatkozta lapunknak a művész. Az étrend összeállítása is felelősségteljes feladat, még a holland hercegnő is meg szokta kérdezni, hogy mi lesz a másnapi menü. „Eszik húst, salátát, sajtot, és néha leöblíti egy kis borral. Az alkohollal és a csípőssel csínján kell bánnunk, de minden mást megeszik.” Wim Delvoye szerint a masina ikonikus, hiszen bárki tud vele azonosulni korra, nemre, bőrszínre, pénztárcára való tekintett nélkül. „Ez a gép egy igazi kozmopolita. Egyszerűen mindenki.”

Ha túljutottunk a Cloaca okozta sokkon, máris szembe találkozzunk a tetovált disznóbőrökkel. Az egyébként vegetáriánus művész még süldő korukban „varrta ki” az állatokat, akiket a gazdáik felneveltek, és miután végelgyengülésben elpusztultak, a bőrüket szépen kikészítették, hogy a művek a kiállítótermek falain díszeleghessenek. Az egyik teremben egy webkamerán bárki végigkövetheti egy kínai tetovált disznófarm mindennapjait. „A disznó a kapitalizmus szimbóluma. Az a cél, hogy a disznó minél nagyobb legyen, hiszen a rátetovált művészet a bőrével együtt nő.” És hogy miért éppen egy kínai faluban vannak a malacok? „Itt senki még csak nem is hallott Picassóról. Ami egyszerűen csodálatos!” – tette hozzá a művész.

Hasmenést kapott a gép

Wim Delvoye 1965-ben született Belgiumban. Jelenleg Gentben él. Nemzetközi elismertségét többek között olyan reprezentatív kiállítások alapozták meg, mint az 1990-es és 1999-es Velencei Biennále és az 1992-es Documenta 9. A Cloaca című művét eddig nyolc példányban készítette el. Munkáját egy mérnökökből álló csapat segíti, folyamatosan fejlesztve a gépet. Egy alkalommal a Luxemburgban rendezett retrospektív kiállításán egyszerre láthatta a közönség mind a nyolc szerkezetet. „Ha a Cloaca kerül szóba közöttünk, az olyan, mintha anyák beszélgetnének a gyerekeikről" - nyilatkozta lapunknak a művész. A budapesti kiállításon az a masina látható, amelyik legjobban bírja a szállítást. „Van köztük olyan is, amelynek sajnos hasmenése lesz a utazástól. Ebben is hasonlítanak az emberekre.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!