Hírek

2008.02.19. 09:43

Polgárosodás

Retorikailag messze nem a legjobb Gyurcsány-beszédet hallhattuk hétfőn az országgyűlésben. De nem csupán ez számított meglepetésnek, hanem az általa bejelentett új tulajdonosi program is. Az, amely egyes szakértők szerint megkésett, s amelynek sikere is fölöttébb kétséges.

Stanga István

Ha most úgy kellene értékelnem Gyurcsány Ferenc parlamenti (évértékelő?) beszédét, mint ahogyan a bírák a műkorcsolyázók produkcióját szokták (anyagerősség és művészi kivitel), akkor bizony az előadásmód pontozásával nagy bajban lennék, ugyanis a kormányfő retorikailag – tőle szokatlan módon – nem alkotott maradandót. Ám, ha a szónoklat erőtlen, minden dinamikát nélkülöző volta meg is lepett, ugyanez aligha mondható el a miniszterelnöknek azokról a kijlentéseiről, amelyekkel nem csupán lezárni szerette volna az elmúlt másfél esztendőt jellemző politikát (megértve azokat, akik a megpróbáltatások hatására elfordultak a koalíciótól), hanem megkísérelt megnyitni egy új szakaszt. Egy olyat, amelyben – ígérete szerint – már nincsenek a lakosság számottevő részét súlyosan érintő intézkedések (reformok?). De amennyire várni lehetett az ilyesfajta hangütést, legalább annyira megjósolható volt, hogy – szinkronban az MSZP kampányával – Gyurcsány kínosan kerüli majd a közelgő népszavazás ügyét, csakúgy, mint Orbán Viktor vagy a Fidesz nevének említését.

És bár az előzetes hírek arról szóltak, hogy Gyurcsány Ferenc egy nagyobb arányú adócsökkentési tervet jelent be, mindebből „csak” egy 200 milliárdos könnyítés maradt, a hangsúly pedig szemmel láthatóan áttevődött a polgárosodás programjára, amelynek legfőbb pillérei a munka, a tulajdon és a tudás. Az ugyan nem kétséges, hogy ezekhez a fogalmakhoz, „hívószavakhoz” pozitívan lehet viszonyulni (csakúgy, mint a kormányfő által vizionált nyugodtabb kormányzáshoz), ám éppen ezért megmagyarázhatatlan, hogy a beszéd miért nem tért ki például a munkahelyteremtéssel kapcsolatos elképzelésekre (már persze, ha léteznek ilyenek egyáltalán). Amennyire elhanyagoltnak tűnt ez a terület, legalább annyira hangsúlyosnak bizonyult a most meghirdetett új tulajdonosi program, amelynek keretében az emberek pár ezer forintnyi befektetéssel néhány százezret érő tulajdonrészre (részvényre) tehetnének szert erre kijelölt állami cégekben.  

Nos, fogalmam sincs arról, ez utóbbi ötlet mennyire jön be, ám vannak kétségeim. Ahhoz ugyanis nem elég kidolgozott, hogy hosszabb ideig tematizálni lehessen általa a közbeszédet (magyarán: elfordítani a figyelmet a március 9-i referendumról), s kérdéses az is, hogy a baloldal hagyományos szavazóbázisát mennyire motiválja egy ilyen lehetőség, amikor nap mint nap konkrét problémák sokaságával kell megküzdeniük. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy Magyarországon az emberek zöme idegenkedik azoktól a befektetési formáktól (értékpapírok, részvények, stb.), amelyek másutt széles körben elterjedtek, vagy arról a – közgazdászok által is említett – tényről, miszerint az állami vagyonnal kapcsolatos Gyurcsány-ötlet megkésett, ráadásul azzal már nagyon sok helyütt megpróbálkoztak – különösebb eredmény nélkül. És hogy ez éppen nekünk sikerülne először..., hát, nem tudom.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!