Hírek

2008.02.20. 07:41

Gyűlöletbeszéd

Bár a szocialisták elfogadták az úgynevezett gylöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozását, a jogszabály minden bizonnyal az Alkotmánybíróságnál köt majd ki. És egy hasonló tartalmú Btk-módosítást egyszer már „elkaszált” a taláros testület.

Stanga István

Ha Sólyom László államfő – aláírás helyett – az Alkotmánybíróság (Ab)véleményét kéri az úgynevezett gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi, most elfogadott szabályozásával kapcsolatban, azt csak helyeselni tudom. És nem csupán azért, mert többen is – így például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet – szükségesnek tartják az Ab kontrollját, hanem annak okán, mert korábban egy hasonló tartalmú Btk-módosítást már „elkaszált” a taláros testület. És bár erre a tényre Répássy Róbert, a nagyobbik ellenzéki párt jogi kabinetjének vezetője is felhívta a figyelmet, sőt, a törvény „áterőszakolásáról” is beszélt, arról „nagyvonalúan” megfeledkezett, hogy a kizárólag csak a szocialisták által támogatott jogszabály (az SZDSZ ugyanis nemmel szavazott, az MDF pedig tartózkodott) aligha születhetett volna meg, ha a hétfői szavazás idején pártjának képviselői még ott vannak az országgyűlés ülésén, s nem húznak el onnan időnap előtt.  

Mint ismert, az elfogadott módosítás alapján a jövőben akár két év börtönnel is büntethető lenne a gyalázkodás, vagyis az, ha valaki a nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak a becsületét, az emberi méltóságát valamely kifejezéssel, testmozdulattal megsérti, vagy ezt megpróbálja. A kérdés természetesen az, vajon szükség volt-e a gyűlöletbeszéd törvényi szabályozására, amint azt a szocialisták állítják (megjegyzem: ezt a kormány sem látta indokoltnak), avagy túldimenzionált az ügy. Nos, azt kár lenne tagadni, hogy napjainkban valóban vannak olyan jelenségek, amelyek mellett  egy demokráciában nem lehet szó nélkül elmenni (már amennyiben tényleg egészséges társadalomról van szó), ugyanakkor azonban úgy vélem – összhangban a korábbi Ab-állásponttal –, hogy ez a fajta büntetőjogi szankcionálás már komolyan korlátozza (sérti?) a véleménynyilvánítás szabadságát.

És ha már itt tartunk... Engem például nem nyugtatnak meg a szocialista Bárándy Gergely szavai, aki szerint a törvény nem az egyes társadalmi csoportok kritizálhatóságát tiltja, hanem a gyalázkodást, az emberi méltóság megsértését, mert mindez meglehetősen tág értelmezést tesz lehetővé. Azt ugyan nem hiszem, amit a TASZ vizionál, hogy tudniillik az elkövetkező időszakban büntetőeljárások tömege indulhat olyan kijelentések miatt, amelyek egy demokráciában (ha tetszik ez valakinek, ha nem) részét képezik a társadalom egyes csoportjai véleményének, azt viszont reális veszélynek gondolom – és ezt Bárándy sem vitatja –, hogy a törvény visszaélésekre is lehetőséget teremt. És minthogy a kérdéses jogszabály vérzik néhány sebből, sokak számára volna megnyugtató, ha a végső szót tényleg az Ab mondaná ki.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!