Hírek

2008.02.17. 14:26

Az ötletgyártó kisiparos

Nevével ellentétben Síró Benő valószínűleg az ország legoptimistább embere. Az egykori csőkarima-gyártó kisiparos állandóan tele van ötletekkel, egy ismerőse mondta is neki: ha nem lenne annyi új elképzelése, már rég meggazdagodott volna. Most például feltalálta a manipulációmentes sorsológépet.

Dián Tamás

[caption id="" align="alignleft" width="250"] fotó: Stemler Károly
[/caption]A szigetszentmiklósi férfi igazi túlélő típus. A ’70-es évek végén esztergályosként kezdte a saját apja üzemében. A működő szocializmus közepette három alkalmazottal – és persze külön engedéllyel – évente milliós árbevételt könyvelhettek el húshorgok és csőkarimák gyártásával. A kisvállalkozás leleményességére jellemző, hogy még hadiipari készletből vásárolt és átalakított lövegesztergával is dolgoztak. Ám az üzlet a ’90-es évek derekán hanyatlani kezdett, Síró Benő pedig kitalálta, hogy váltania kell. Vásárolt hát egy szintetizátort, valamint egy számítógépet, s Guszka művésznéven elkezdett dalokat írni. „Gyerekkoromban ragadt rám ez a becézés – mondta. – Ugyanis már akkor mindenfélével kísérleteztem. Amíg a többiek elmentek focizni, én a szobámban faragtam, építettem a magam ötleteit. Hamar megkaptam hát a többiektől a »güzü« jelzőt, ez finomodott aztán Guszkává.”

A zenélés tudományát a gyerekkori zongoraórák alapozták meg, ennek ellenére a férfinak sokat kellett gyakorolnia, amíg elkészítette első önálló lemezanyagát. Az első kiadó azonban, ahová bekopogtatott, azt mondta, hogy ennek a fajta stílusnak még „érnie kell”. Síró Benő, alias Guszka ezek után már nem is próbálkozott máshol: elhatározta, hogy saját maga jelenteti meg műveit. A kazettákat a telefonkönyvből kimásolt címekre küldte el egy csekk kíséretében azzal, hogy ha az illetőnek tetszik, fizesse ki, ha pedig nem, küldje vissza. „Az emberek negyede vásárolt, a másik negyede visszaküldte, a fele pedig nem is reagált – emlékezett vissza. – Ez akkor egy picit rosszul esett, de ma már más szemmel nézem ezt is. Az első albumomból eddig 12 ezret vásároltak, vagyis simán aranylemez lehetne.”

A férfi ezután még négy lemezt adott ki, ezek többségét árukapcsolásként az általa gyártott csőkarimák prospektusához csatolva, illetve céges ajándékként értékesítette. „Három fővárosi kórházban az én zenémre szülnek a nők" – mondja büszkén, majd hozzáteszi: S. Nagy Istvánnal közösen egy rockoperát is írt a Titanic tragédiájáról. A neves szövegírónak annyira tetszett Guszka munkássága, hogy a „magyar Vangelisként” emlegette, ám a nagy mű csak néhány vidéki előadást ért meg. Síró Benő ezért ismét váltott: rájött, hogy neki gyerekjátékokat kell készítenie. Eleinte úgy tűnt, hogy ez végre beválik. Újszerű logikai és kézügyességet igénylő kreálmányait ugyanis ő kínálta elsőként közvetlenül az óvodáknak. A megrendelések azonban csak addig jöttek, amíg mások is fel nem fedezték ezt az értékesítési csatornát. Utána itt is visszaesett a forgalom. Ettől függetlenül a férfi nem hagyta abba a játékgyártást, de alkotó energiát már egészen más köti le. Ez – állítja – az igazi ötlet. Élete nagy találmánya. A Mulett.

A berendezés egy olyan, imbolyogva forgó szerkezet, amelynek üveglapja alatt öt kis golyó keresi a helyét a véletlenszerűen szétszórt, 90 számhoz rendelt mélyedésben. Síró Benő állítja: ez az első olyan sorsolómasina, amelyet semmilyen módon nem lehet manipulálni. „Ez a megoldás még a jelenlegi lottósorsolás fúvókás rendszerénél is jobb, hiszen ott a szívóerőt emberi akarat határozza meg. A Mulettnél viszont a centrifugális erő, a szerkezet szélének kiképzése és a golyók kiszámíthatatlan egymáshoz ütődése a zárt térben lehetetlenné teszi, hogy bárki beavatkozzon – jelentette ki. – Ráadásul ennek a játéknak a szisztémája szerint már egy szám eltalálása is nyereménnyel jár.”
Síró Benő szerint szabadalmilag védett találmányára televíziós showműsor és internetes fogadás egyaránt építhető. Most már csak arra vár, hogy rajta kívül más is meglássa benne a nagy lehetőséget. „Elképzelhető, hogy a magyar találmányok mintájára ez is csak külföldön lesz sikeres – mondta. – Ennek ellenére én azt szeretném, ha a Mulettet magyar ötletként emlegetnék a világban.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!