Teljes lett a griffcsalád

[caption id="" align="alignleft" width="250"] fotó: Bús Csaba
[/caption]Hétfőn az utolsó, Magyarországnak gyártott Gripen vadászrepülő hivatalos átvételével felállt a teljes, tizennégygépes flotta a kecskeméti repülőbázison „Terület szempontjából Magyarország és Svédország is Európa közepes nagyságú országai közé tartozik. A népességszám kilenc- és tízmillió közt van, ráadásul haderőreformunk is azonos irányba halad. Mindez önmagában még nem lenne elég a hosszú távú, sikeres együttműködéshez, de kétségkívül segíti azt” – mondta a mutatós Gripen-flotta előtt felállított pulpitusán a svéd királyság védelmi minisztere, Sten Tolgfor. A metsző, jeges szél ellenére magyar kollegája is hosszú beszédet mondott.

Szekeres Imre a tízéves magyar haderőreform kiemelkedő pillanatának aposztrofálta a hétfői napot: „Idén százhatvan éves a haderőnk, hetvenéves a légierőnk, de a hagyományok tisztelete mellett a megújulásra van a legnagyobb szükségünk. Ennek a törekvésnek mérföldköve a teljes Gripen-flotta felállása” – szólt a miniszter, majd

Vaklárma a késlekedés?

Futótűzként terjedt az egyik napilap információja hétfőn, miszerint a tervezettnél két évvel később, csak 2012-től ajánlja fel Magyarország a Gripeneket nemzetközi missziókra. Viszont a Gripenek korábban vehetik át a légtér őrzését a MiG-29-esektől. Az ok: alkatrészhiány – állítja a lap. Szekeres Imre cáfolta az értesüléseket. A miniszter elmondta: a griffek 2009-től adnak készenléti szolgálatot, 2010-től pedig ellátják a NATO védelmi igényeit is.

átvette az utolsó gép (egy kisméretű kockásfüzetnyi) dokumentációját. A svéd fél a harci repülőgépek költségének 110 százalékára vállalt ellentételezést, ami átlagosan évi 14 milliárd forint hozadékot jelent a magyar gazdaságnak. Szekeres elmondta: annak ellenére, hogy a teljesítési határidő 2015, a beruházások 98 százaléka máris teljesült.

A szakminiszterek a Gripen előnyei közt hangsúlyozták, hogy vadász-, támogató- és felderítő funkciója egyaránt kiváló. Segítségével Magyarország az elkövetkezendő 30-35 évben maradéktalanul el tudja látni légtere védelmét és a NATO-ban vállalt feladatait. Szekeres bejelentette: a vadászgépekhez hasonlóan látványos megújulás vár a honvédség járműparkjára, és a közeljövőben korszerű kommunikációs eszközöket is rendszeresítenek. A teljes Gripen-program 210 milliárd forintba kerül. Ebbe beletartozik a repülőgépek tíz évre szóló bérlete, a teljes földi támogatórendszer, a pilóták és a kiszolgáló-személyzet kiképzése is. A gépek és a földi kiszolgálóeszközök a tíz év leteltével – és az országgyűlés támogató határozatával – Magyarország tulajdonába kerülnek. A tizennégy magyar Gripenhez összesen húsz pilótát képeznek ki. Eddig tizenöten szerezték meg a „jogosítványt”.

Milyen gép a svéd madár?

A JAS 39 GRIPEN negyedik generációs könnyű vadászbombázógép, amit a svéd Saab, Ericsson, Volvo és Celsius Aerotech cégből megalakult konzorcium gyárt. Tervezésénél alapvető szempont volt a többfeladatúság, amit a típusneve is tükröz. A JAS mozaikszó a Jakt (Vadász), Attack (Támadó), Spaning (Felderítő) szavakból áll össze. A típust 1996-ban állították szolgálatba a Svéd Királyi Légierőnél, amely összesen 204 repülőgépet rendelt. Eddig a csehek (14), a magyarok (14) és a Dél-Afrikaiak (28) kérték ezt a típust. A cseh és a magyar változatok NATO-kompatibilisek.