Szórakozom akkor is, ha tragédiát látok

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Szórakozom akkor is, ha tragédiát látok, hiszen a kollégáim játékát élvezem fotó: Darnay Katalin
[/caption]– Brecht, Shakespeare, Tenessee Williams, Thomas Vinterberg, Büchner, Kálmán Imre - ön milyen kapcsolatot lát az ön által rendezett darabokban?
– Azt, hogy mindegyik szerző férfi. Olyan férfiak, akik egy kicsit az én problémáimról is beszélnek. Mivel a színházi szerzők többségében férfiak, nem könnyű megtalálni azokat a darabokat, amelyekben a saját kérdéseimet, nézőpontomat tudom megmutatni. Ezek a férfiak azonban közel állnak hozzám humorok, a szenvedélyességük miatt.

– Ez alapján választ darabot?
– Igen. Olyan darabokat keresek, amelyekkel megmutathatom az engem feszítő kérdéseket. De nem rendezek sokat, évente egyet, maximum kettőt. Ráadásul Az ünnep című darab előtt szinte csak klasszikus darabokat rendeztem, Shakespeare-t, Brechtet.

– Miért?
– Talán mert nem volt olyan mai darab, amely érdekelt volna. Igaz, például a hatszáz férőhelyes Pesti Színházba nem választhattam olyan kortárs darabot, amely csak félig tölti meg a nézőteret. Ebből a szempontból tehát kötve volt a kezem.

– Most épp a Figaro házasságát viszi színre. Mi alapján esett a választása egy 18. századi műre?
– Napoleon azt mondta, hogy ez a darab komolyan hozzájárult a francia forradalom kitöréséhez. Emellett engem a benne lévő férfi-női kapcsolatok is érdekelnek, a szétesett, vagy a szétesés felé tartó szerelmek. Másrészt az író,  Beaumarchais személye is nagy hatással volt rám. Nem is annyira a személye, mint inkább életútja, hiszen annyi mindenen keresztül ment.

– Ön milyen darabokra ül be a legszívesebben?
– Nekem speciális a helyzetem, hiszen belülről látom a színházat. Szórakozom akkor is, ha tragédiát látok, hiszen a kollégáim játékát élvezem.

– A tavalyi év nagy közönségsikere volt a Marica grófnő. Önt mi fogta meg Kálmán Imre operettjében? Lehet ma úgy operettet játszani, hogy az egy mai fiatalnak is mondjon valamit?
– Ebbe a darabba nehéz aktuális üzenetet csempészni, mert Kálmán Imre a zenét hamarabb írta, és a két osztrák librettista utólag írta hozzá, ezt az útikönyvek modorát idéző szöveget. Engem a zene fogott meg, nagyon jó dalok vannak benne, ráadásul gyönyörű a második felvonás fináléja. Bartók Béla és Kálmán Imre évfolyamtársak voltak, és nagyon sok Bartók-hatást fedeztem fel a műben. Amikor Kocsis Zoltánnal erről beszélgettem, azt mondta, ez így van, de a Bartók-életműben is fel lehet fedezni Kálmán Imre hatását.

– A Cotton Clubban máig fut a Gyönyörben nincs középút című önálló estje. Mi volt a cél: kortárs költőnőket bemutatni, és ehhez keresett egy figyelemfelkeltő témát, vagy éppen fordítva: a nőiesség, nemiség megélése érdekelte, és ehhez keresett szövegeket?
– Ez számomra is fontos kérdés, és a kiválasztott költőknél is gyakran felmerülő téma. Én így szeretném a kortárs költészetre irányítani az egyre csökkenő figyelmet.

– Lesz folytatás?
– Lesz. Most már a negyvenedik esten vagyunk túl, és nagyon szeretem csinálni. Még akkori is, ha kimerítő két órán keresztül egyedül lenni a színpadon.

– A Luluban öné a címszerep, és játszik a Kertész kutyájában, az Össztáncban és még sorolhatnám. A színészet nem veszi el az idejét a rendezéstől?
– Tulajdonképpen nem befolyásolja. Csak annyiban, hogy sajnos, a Lulu bemutatója elcsúszott, így a Figaro próbái is később kezdődhetnek el.

– Hogy tudja egyik nap azt a színészt dirigálni, aki a következő nap esetleg éppen önt rendezi?
– Nehezen. Nem is mindig tudok átállni. Néha a rendezés közben is előjátszom, a játszás közben is rendezek. Ez egy adottság. Sokszor nehéz vele együtt élni.

– Nem rejti a véka alá a véleményét?
– Természetesen nem, de ehhez nem kellett rendezőnek lenni - én azt tanultam a főiskolán, hogy merjem elmondani a véleményemet, hogy kreatívan dolgozzunk mindig. Nagyon erős útravalót kaptunk Horvai Istvántól, Kapás Dezsőtől, Iglódi Istvántól, Valló Pétertől – amit az is mutat, hogy bár nem végeztünk rendezői szakot, mégis számos tanítványuk kezdett el rendezni.

– Hosszú évek után tért vissza a filmvászonra. Vállal új filmszerepet az idén?
– Szeretnék. Úgy néz ki, Mészáros Márta új filmjében Kéthly Annát, a híres szociáldemokratát fogom játszani. Persze nem szabad elkiabálni, hiszen a filmeknél sosem tudni, pontosan mi lesz. Viszont azt már tudom, hogy én kapom a kritikusok Legjobb mellékszereplőnek járó díját Török Ferenc filmjében, az Overnightban nyújtott alakításomért.

– Élettársa Kamondi Zoltán. Hallgat a véleményére?
– Az új munkájáról, a Betty Misticről sokat beszélgetünk, és azt hiszem, ad a szavamra. Ráadásul a Betty figuráját nekem írta Lőrinczi Attilával.

– Pályája kezdete óta a Vígszínháznál van. Sosem érzett kísértést más típusú színházakban szerencsét próbálni?
– Nagyon sokat kaptam ettől a színháztól, és azt hiszem, ebből sokat vissza is adtam. Viszont most feltett szándékom, hogy valami másba fogok. Ez az év amúgy is különleges, hiszen az idén lesz éppen huszonöt éve, hogy ide szegődtem.

Névjegy:

1961-ben született Csengeren.

1983-ban végzett a színművészeti főiskolán, majd a Vígszínházhoz szegődött.

Fontosabb előadásai: Lear király, Antonius és Kleopatra, Stuart Mária, Cseresznyéskert, A vágy villamosa, Nóra, Koldusopera.

Fontosabb filmszerepei: Eldorádó, Az élet muzsikája, Sztracsatella, Csapd le csacsi, Csajok, Cha-cha-ha, Overnight.

Néhány rendezése: West Side Story, Baal, Ahogy tetszik (Pozsonyi Nemzeti Színház), Vízkereszt (Cseh Nemzeti Színház), Egy fő, az egy fő (Arena Stage - Washington), Tévedések vígjátéka, Négy lába van a lónak, mégis megbotlik, Az ünnep, Marica grófnő,

2001-ben számos szakmai elismerés után Kossuth-díjat kapott.

1983-ban végzett a színművészeti főiskolán, majd a Vígszínházhoz szegődött.

Fontosabb előadásai: Lear király, Antonius és Kleopatra, Stuart Mária, Cseresznyéskert, A vágy villamosa, Nóra, Koldusopera.

Fontosabb filmszerepei: Eldorádó, Az élet muzsikája, Sztracsatella, Csapd le csacsi, Csajok, Cha-cha-ha, Overnight.

Néhány rendezése: West Side Story, Baal, Ahogy tetszik (Pozsonyi Nemzeti Színház), Vízkereszt (Cseh Nemzeti Színház), Egy fő, az egy fő (Arena Stage - Washington), Tévedések vígjátéka, Négy lába van a lónak, mégis megbotlik, Az ünnep, Marica grófnő,

2001-ben számos szakmai elismerés után Kossuth-díjat kapott. Szórakozom akkor is, ha tragédiát látok, hiszen a kollégáim játékát élvezem fotó: Darnay Katalin -->